Szerintetek mégis mi lenne az élet értelme ha magányos és buta vagyok?
Először is az önsajnáltatást és egyéb manipulációt elszeretném kerülni, csak egy őszinte válaszra vágyom.
Igazából amióta tart az emlékezetem mindig is úgy éreztem hogy semmi értelme az életemnek, ovódás korom óta egyszer se volt egy hosszú baráti kapcsolatom, amik voltak csak nagyon rövid ideig tartottak, mára egy nagyon kicsit javult a helyzet mivel könnyebben megy az ismerkedés, viszont nálam jelen van a szociális szorongás ami méginkább csak gátol.Ennek a kiváltó oka szerintem az anyámmal lévő POKOLI kapcsolatomból fakadhat.
Ezen kívül rendkívül ostobának tartom magam mivel nem elég hogy magányos vagyok, de még ezt is képtelen vagyok valahogyan kompenzálni, önbizalmat pedig képtelen vagyok szerezni mivel értelmi szempontból se vagyok legalább normális, attól még hogy iskolában jó jegyeim vannak még egyátalán nem jelenti hogy okos lennék, szakközépre járok szóval nem nagy dolog.
Ezeken kívül még annyi hogy napi szinten vannak öngyilkossági gondolataim és néha kisérleteim folyamatosan értelmetlennek látom az életem hisz ha már eddig se változtam sokat akkor a jövőben se lesz jobb.
Ami még nagyon zavar hogy mindenen csak nevetek mint egy idióta, képtelen vagyok megkomolyodni, pedig már nagyon szeretnék egy barinőt, nemrég egy "csodaszép" nálam 2 évvel fiatalabb csajszi nyilvánosan kimondta hogy "belémszeretett" és már az elérhetőségemre is pályázott, viszont én visszautasítottam őt és még ezt is olyan b@lf@aszult tetten...
Ez miatt is elég nagy bűntudatom van hisz lehetséges hogy ő lett volna az első "szerelmem" és még ezt is elcsesztem.
Az olvsóktól pedig elnézést hogy ilyen hosszúra és "össze visszára" sikerült csak nagyjából leírni a problémám
11-es, mégis azzal hogy egy pszichiáter-hez járnék aki felírna olyan bogyókat amiktől méginkább csak butulnék egyátalán hogyan segítene?
Sőt a pszichológusom (akinek már több éves praxisa van mint amennyi idős az anyám) egyátalán nem ajánlotta a pszichiátert mert ő mondta hogy súlyosabb pszichológiai eset vagyok, de ettől függetlenül nem tartom alul a tanácsodat, már gondolkoztam azon hogy ha a pszichológus nem segít akkor szóba jöhet az agyturkász, de egyenlőre maradok nála.
#15:
A szívből jövő jótanácsok országába élek.
Persze, aki azt hiszi, hogy ha 1-2-szer elmegy a pszichológushoz, vagy a pszichiáterhez, akkor minden rendben lesz, akkor rettenetesen téved. Kell, hogy mindkettő belelásson a lelki világodba (miután mindent elmondtál neki magadról, a helyzetedről, az érzelmeidről stb.), akkor tudása legjavát adva, esetleg a kollegájával konzultálva (ilyen is van ám!), adja a szóbeli tanácsokat, mire hogyan nézz, hogyan értelmezd az eddigi és ez után kialakuló helyzeteidet. Esetleg - pillanatnyi megkönnyebbítésre - felír tablettát.
Ha nem vagy tájékozott, akkor légy szíves ne kontárkodj bele szakdolgokba.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!