Megtörtént már veletek, hogy véletlenül eltapostatok valami élőlényt (pl. csigát?)

Nem figyelek rá különösképpen. Ha észreveszem, kikerülöm.

Csigát igen,rovarokat is,de nem gyalog,hanem biciklivel,pedig megpróbálok 2 helyre is figyelni,az útra a kerék elé,és magam elé is a kocsikra,de ez elég nehéz.Ha gyalog vagyok vagy biciklivel is,és meglátom akkor megállok,lehajolok és arrébb teszem őket.Ha megyek valahova valakivel,akkor is,bár ez az illetőnek elég idegesítő lehet,de nem igazán izgat.Volt hogy megkérdezték,hogy honnan tudom hogy jó helyre raktam?Mondtam,nemtudom,csak megnéztem hogy merrefelé tartott és abba az irányba viszem,le a járdáról vagy útról egy füves részre.Idegenek is az utcán megszoktak nézni ez miatt,gondolom gyogyósnak tarthatnak,de nem tud érdekelni.A bogarakat is kiszoktam kerülni,én ilyen vagyok,minden egyes élőlény élete számít,legyen az akármekkora,vagy akármilyen haszontalan az ember számára,mert nem a hasznosságot kell nézni,hanem én pl. beleszoktam abba gondolni,hogy mi lenne ha én nem embernek hanem állatnak születtem volna,és ha az embernek nem is számít,de az én életem önmagamnak igenis fontos.A növényekkel,fákkal is így vagyok,és minden mással is,mert a Földön mindenben élet van.

Igen. Nem is egyszer. De nem érdekel nem ezzen rágodok egész nap.

Megesett párszor. Reccsenés a láb alatt, és pár percnyi magamat szarul érzés jellemezte az eseteket mielőtt észrevettem volna valami érdekesebbet, ami feledtette velem a történteket.