Becsületsértésért milliós igény és felfüggesztett? :O
A történet röviden:
Egy csávó egy hivatalnál el akart járni, egy "dolog" neki történő odaítéléséért. Hogy az mi, irreleváns. Amit konkrétan tudok, hogy lány ismerősöm használta ezt hónapokig előtte (ennek okirati nyomai is vannak), tőle akarta "elhalászni". Úgy, hogy a csávónak semmi haszna, neki az teljesen értéktelen amúgy. Ebből is, és másbol is arra következtettem, hogy ez csak bosszú. (Főleg, mert régebben a lány bántalmazásért feljelentette.)
Én a hivatalnak megírtam az aggályaim. Amiből nekem amúgy semmi hasznom, nem is bosszút akartam ezzel állni, csak az igazságérzetem szólalt meg. Nem fröcsögve. Nagyrészt tárgyilagosan, de a szubjektív véleményem kifejtve, miért gondolom ezt bosszúnak. Megírtam, hogy a csávó ellene eljárás van folyamatban, és vélhetően ennek a dolognak a megszerzésével akar bosszút állni. Saját nevemben írtam, mert alattomos sem akartam lenni.
Sajnos a levelet a hivatal kiadta a csávónak. De maga a levél nyilvánosan nem elérhető.
De a csávó azonnal magánvádas és polgári eljárásokat kezdeményezett ellenem. Összesen milliós nagyságrendű kártérítési igényekkel. És letöltendő szabadságvesztés javaslatával, mert szerinte a rágalmazás összes minősítő kürölményét (Btk 226, (2)a,b,c) is bőven kimerítettem.
Most komolyan? Ennyiért?
Mikor egyes emberek több százeres újságokban, nyílt közösségi oldalakon pocskondiázzák egymást és max pár százezres pénzbüntetésről hallok. Nem szabadságvesztés...
Mondom. Ez egy hivatalnak írt zárt rendszerben elküldött levélről van szó, semmi többről.
Hogy lehet így bárkire is, bármilyen eljárásban (akár hivatalos, akár bíróság) negatív véleményt megfogalmazni? Ha arra nincs 5 pecsétes okirati bizonyítékom? Most tényleg kussoljon az ember ha igazságtalnságot észlel? Erre halad a társadalom?
Már ebben az eljárásban is hogy fogom tudni elmondani a történetnek azt a részét is, amit Ő elhallgatott nagylelkűen? Már attól is félek, hogy az igazam, vagy azt amit tudok elmondjam-e egyáltalán, ha arra nincs bizonyítékom? Mert ezek szerint ha én olyat mondok a bíróságon ami neki "nem tetszik", akkor biztos hogy megint rágalmazási perek tucatjait fogja indítani. Mert ilyen... szándékosan eszkalálni akarja a helyzetet. Neki végül is csak egy kis pénz, az meg sajnos van neki.
Teljesen mindegy, miröl van szó a "dolog" esetében, neked semmi közöd hozzá, és ha hülye leveleket írsz, amibel lejáratsz mást, akkor jogosan kapsz büntetést.
Mellesleg neked annyi közöd lehet a joghoz, mint a szomszéd kismacskájának, ha ennyire fogalmad sincs semmiröl.
11#: Nem azt írtam hogy jogász vagyok, aki minden másodpercben mérlegel hogy mibe lehet belekötni mibe nem. Miből lehet pénzt csinálni, vagy másoknak ártani. Vagy mibe kapaszkodhat bele egy sasszemű ügyvéd.
De hogy lásd, milyen könnyű belcsúszni a rágalmazásba: Neked pl a 2. mondatod pl egyből két rágalmazást is tartalmaz. :D :D A "fogalmad sincs semmiről" és "annyi közöd lehet a joghoz, minta szomszéd kiscicája" tényállítások :D :D Melyek egyike sem igaz. És minősített eset, mert nagy nyilvánosság előtt állítottad ezeket :D :D Persze most Te is feljelenthetsz, hogy megrágalmaztalak azzal, hogy rágalmazol. :D :D :D :D
Szóval nem a jog, hanem az igazságérzetem miatt írtam a levelet. Mert továbbra is fenntartom hogy a csávó kihasználva a jog adta lehtőséget vett el olyan dolgot ami nem az övé. Sőt olyantól vette el, akinek előtte életre szóló, súlyos fizikai és lelki traumát okozott. Illetve (tévesen) azt gondoltam hogy csupán annyi, hogy valakiről csak annyi a negítv véleményem hogy "bosszúból" cselekedett, az nem rágalmazás. Sőt alapvetően teljesen igazat írtam. Egyértelmű (nekem legalább is) mi motiválta. Igaz azt meg tévesen mértem fel, hogy a levelet a hatóság kiadja-e vagy sem.
Persze értem én ki kellett volna maradnom belőle, utólag nagyon könnyű okosnak lenni. De nem bírta volna a lelkiismeretem ha ezt szó nélkül hagyom. Persze értem, hiába van igazam... attól még kiverhetik a fogam. Most a lelkiismeretem tiszta, de járhatok a bíróságra. És valszeg ott a sasszemű (vagyis fülű) ügyvéd, még tucat eljárást fog kezdeményezni, ha csak egy rossz szót is szólok. A rágalmazást a legkönyebb megvalósítani, akár egy félreérthető mondattal vagy csak utalással.
Ráadásul magamból indultam ki. Ha velem történik ez fordítva, köpök egyet és továbblépek. Én életemben senkit és semmiért nem jelentettem föl. Pedig engem is értek támadások bőven, mint mindenki mást az életben. De szerintem legtöbben nem szaladgálunk a bíróságra mert a szomszéd "beszólt" úgy hogy azt más is hallotta. De sajna ez a csávó nem ilyen, csak amit hallottam róla hogy tucatnyi embert jelentett már föl.
Igen pedig tudtam... de most már látom, a jog és az igazság a két különböző dolog.
Mellesleg a csávó több helyen (igazolhatóan) ugyanúgy rágalmazott engem... konkrétan két hatóság és ismerősök előtt is. Az egyikből még károm is keletkezett. De ezekre is tojtam, főleg mert szóltak hogy vigyázzak vele. De azt hiszem ezen hozzáállást át kell gondolom... Miért legyek különb a másiknál? Csak az a baj ha indítom a feljentés cunamit, elvágatja a torkom. Mert fordítva nem viseli a vádaskodát...
"De hogy lásd, milyen könnyű belcsúszni a rágalmazásba: Neked pl a 2. mondatod pl egyből két rágalmazást is tartalmaz. :D :D A "fogalmad sincs semmiről" és "annyi közöd lehet a joghoz, minta szomszéd kiscicája" tényállítások :D :D Melyek egyike sem igaz. És minősített eset, mert nagy nyilvánosság előtt állítottad ezeket :D :D Persze most Te is feljelenthetsz, hogy megrágalmaztalak azzal, hogy rágalmazol. :D :D :D :D"
Igazából itt semmilyen szempontból nincs szó rágalmazásról. Már csak azért sem, mert ehhez téged egyértelműen beazonosítható módon meg kellett volna nevezzen a kommentelő.
#14: Igen kimaradt, hogy "ha egyértelműen beazonosítható lennék", akkor valósulna meg. A példát nem is úgy írtam hogy a tényállásnak minden jogi szempontból megfeleljen. Csak arra példa, hogy egy hétköznapi kommunikációban is milyen könnyű lehet magával a "mondanivalóval" belecsúszni.
Mert ahogy írtam, ettől félek jobban, nem az alapügytől. Mert szinte látom, hogy minden mondatom 10x meg kell gondolni. Sőt még lehet akkor sem sikerül. Mert kb bármibe belemagyrázhatják, hogy ez az állításom (miközben csak mondjuk a bíróság kérdésre válaszolok) az ő jó hírnevét csorbítja. És ha nem tudom igazolni az állítást akkor megint jön egy új rágalmazási per. De még ha bizonyítani tudnám mindet, akkor is megtehtik. Gyakorlatilag a rágalmazást elég tágan értelmezve bármire rá lehet húzni. (Az más kérdés hogy abból milyen ítélet születik később.) Hiszen magának a rágalmazásnak nem feltétele hogy valótlant állítsak.
Aztán nyilván azt is meg fogják lovagolni, hogy "bűnismétélés", és végül tényleg a 2 év letöltendő összejön. Miközben csak a bíróságon próbáltam védekezni magam egyik rágalmazásból a másikba bukdácsolva.
Gondolom egy ilyen ("jó")szándékú feljelentő, pedig minden kimondott és leírt szóra figyelni fog kielemten.
Ami azért az is gáz, és nagyon egyenlőtlen, mert neki, mint sértettenek és felperesnek ott sem kell lenni a tárgyalásokon. Tehát míg nekem azonnali válaszokat kell adnom a büntető tárgyaláson. Az Ő ügyvédjének semmit nem kell csinálni, csak az előre írt és jól megfogalmazott beadványokat csak elkészíteni. És miután kikérték a jegyzőkönyvet heteken kersztül mazsolázni, mire lehet újabb jogsértést (becsületsértés, rágalmazás, Ptk-ban jó hírnév csorbítása, stb) ráhúzni.
És értem hogy jogszerű amit csinál, de szerintem az köznylevben vett "igazságon" és "jóerkölcsön" azért ez már jócskánt túlmutat. Ahol érezhető hogy nem is a valós sérelem, vagy a sérelemmel okozott kár megtérülése a cél, hanem hogy másikat minnél jobban meghurcolják. Ahol csak annyi a cél, hogy a másik fél a legtöbb, és legsúlyosabb büntetéseket kapja. Azt hiszem a jog nem lehet eszköz a bosszúállásra. És egy alapügy eszaklálására úgy, hogy végül sokszoros büntetések "burjánzanak" ki belőle.
Mert akkor jobb ha inkább meg sem szólalok, el sem mondom a véleményem. Hanem csendben elfogadok minden jogi hátrányt.
Egyébként sem hiszem hogy annyira nagy lelki traumát okozott neki az, hogy egy hivatal egy "rosszhiszemű" levelet elolvasott róla, aminek még a megfogalmazása is teljesen visszafogott volt.
Tudom hogy most sokan itt védelmetekbe veszik azt, akinek a dolgába beleütöttem az orrom. De elfogadom ezt a közvélekedést. Úgy néz ki, hogy a társadalmunkban az igazságérzetnél előrébb való az, hogy ne üssük bele az orrunk mások dolgába. És az álatlános vélekedés hogy én "ugattam be", viseljem a követlezményét, függetlenül hogy attól hogy ezt egy ügy igazságosabb elbírálása miatt tettem. De amúgy igen... az alapügynek elfogadom hogy viseljem.
De azért, hogy ezzel addig piszkáljanak szándékosan, akár a fent leírt módon, hogy mesterségesen addig fújják az ügyet amig végül 2 év letöltendő és mondjuk 20 milliós sérelemdíj lesz belőle... Azért remélem itt már megkondul sokatokban az igazságérzet. Hogy még 20 milliós haszna is legyen egy olyan embernek aki kokrétan véresre vert azt a nőt, aki mellett most kiálltam hogy megvédjem.
De mindegy, a kérdésrről folytatott diskurzus nagyon félrement, abban az irányba, hogy megérdemlek szinte bármilyen büntetést, csak mert beleszóltam az igazság érdekében mások dolgában. Sanálom hogy a "köz" igazságérzete ilyen.
Úgyhogy hagyjuk is, nem érdekes a kérdés a továbbiakban. Hülye voltam hogy mások véleményére voltam kíváncsi. Remélem egy bíróság döntésén nem a társadalom "véleménye" fog kiütni, hanem azért igazságosabb döntés születik.
A csávó, a személyiségi jogok megsértése miatti kártérítési pert elbukta. Az én ügyvédemet is fizetnie kellett.
A rágalmazás miatti becsületsértés ügy, pedig nem élte meg a perfelvételi tárgyalást sem, mert a bíró nem látott abban bűncselekményt, hogy egy hatóságot tájékoztattam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!