Csak én nem bánom annnnyira ezt az új helyzetet?(ár és gáz ügy)

Én (még nem válaszoltam) alapvetően egyetértek azzal, hogy az emberek túlnyomó részének, ha van pénze valamire, akkor nem fordít különös figyelmet arra, hogy mennyit fogyaszt. Mindaddig, míg a különbség nem számottevő, nem égető, míg ki tudja fizetni, addig megteszi. Ezzel a nem tudatos hozzáállással nem teljesen értek egyet. Ha tudatos lenne, más lenne a nézőpontom (több tényező miatt is, amit nem részletezek).

Hallottam egy mondatot: „A pénz azért keressük, hogy más is keressen.” A pénz azért való, hogy megéljünk. Ha pedig amit keresünk, nekünk az a fontos, hogy számomra (és ezt nehéz megérteni) optimális legyen a hőmérséklet, páratartalom stb., akkor hűtsenek, fűtsenek (igénytől függően).

A hőérzet egyéntől változik. Nem arról van szó, hogy neked, nektek a nyáron 26, télen a 20°C rendben van és akkor mindenkinek ezt kell követnie. Sok éve hallottam, hogy valahonnan meleg környezetből (talán Afrikából) Európába utazott egy focista és míg mások pólóban voltak, ő pulóverben. Nem bírta a hideget. Lehet erre azt mondani, hogy nem Afrikából valók vagyunk mi magyarok, de akkor is meg kell értened, hogy nem ugyanúgy érzékelünk. Néhány éve körülbelül 2 hétig igen hidegben aludtam, minden nap átfagytam és nappal meleg helyen még délutánra se tudtam felmelegedni (igaz, ez a leghidegebb éjszaka után volt (-5 és -10°C lehetett)). Majd ezt követően lett lakhatásom, munkám és a legfeljebb 10°C-os levegőn 2-5 perc sétálás után már vettem le a pulóvert és pólóban sétáltam, míg mások kabátban. Ilyen mértékben alkalmazkodtam a hideghez, ámde a meleget nagyon nem bírtam, de az nem is volt meleg másoknak, hanem nekik az optimális hőmérséklet volt. Nem tudom, hogy minden ember képes lenne-e ilyen mértékben vagy még ennél jobban is hozzászokni a hideghez, leginkább a konformitás miatt nem teszi az emberek többsége, nincs ugyanis a kellemetlent megtapasztani. Emiatt én nem is hibáztatom az emberek többségét. A munkahelyeken a sok kellemetlenség után még több kellemetlent tapasztaljanak meg? Inkább használják a pénzt arra, amire nekik kell. Az ember sokkal összetettebb. Nyílván lehetne tudatosabban létezniük, de sok minden befolyásolja az embert, még a saját környezetei, ahol rendszerint van. Ezenkívül megfigyelhető, hogy az ember általánosságban(!) a kényelemre törekszik.

Ismerek egy férfit, aki úgy van a lakásában, hogy nincsen rajta még póló sem, de 25-26°C-on tartja a lakást, meg takaró alá bújt és hajszárítózta magát. Itt a józanság elvét alkalmaznám: vegyen fel egy pólót és kevésbé fog kellemetlenséget tapasztalni. Tehát amit az ember megtehet, azt tegye meg.

Ezen kívül az alváshiány, a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékbevitel stb. befolyásolhatja a vérkeringést és olyan mértékben megváltozik a számára optimális hőérzet, ami hihetetlennek tűnik. Ezt saját magam példájából írom. És nem tőlem függött az alvás, a táplálékra se volt lehetőségem. Továbbá mondhatnék még egyebet és sokkalta furcsábbat, de az ritka. Vannak helyzetek, amikre nincs az embernek ráhatása, így ha a szomszéd 22-23 órakor kezdi az életet (a dübörgő zenét), akkor egyértelmű, hogy nem lesz jó éjszakája. Ha pedig rendszeres...

Mindezekkel a hosszú sorokkal csupán szemléltetni kívántam, hogy nem mindig az emberen saját magán múlik, hogy milyen döntéseket hoz és minek a következménye, hogy hogyan érzékel, de természetesen lehetne tudatosabb az ember.

Van pénze az átlagnak arra, hogy optimális hőmérsékletben éljen, csak nem mindenki engedheti meg magának a Görögországot vagy más országot (és nem is lenne szükséges oda menni, de ezt nem bontom ki, mert nem ez a téma).

Továbbá nem mindegy, hogy az embernek vannak-e szomszédai, ráadásul, ha alulról is, mert az jelentős hőmérséklettöbbletet jelent. Ezentúl nem mindegy, hogy mekkora helyiséget kell felfűteni. Itt nem a luxus lakásokra gondolok, hanem ha több gyerekes családról van szó, akkor bizony nekik nagyobb hely kell. Mi 6-an léteztünk 40nm2-en. Nem volt komfortos.

Ezen kívül az se mindegy, hogy rendesen van-e szigetelés, nincs-e rés. Laktam olyan helyen, ahol este akármennyire is megraktam a kályhát, reggelre rendszerint drasztikusan lehűlt (már nem emlékszem, de valahogy 14-18°C-ra). És nem mindenki van olyan anyagi helyzetben, hogy jobban szigetelje. Mert az átlag nem keres úgy, hogy abból rendesen vagy kényelmesen félre tud tenni.

„És persze, nem kellemes 28 fokban a panelba ülni, de el lehet viselni azt is!” – Mint írom a hőérzet egyéni. Saját hőérzetet nem lehet máséra erőltetni és a mienket a kiindulópontnak tekinteni. Persze, lehet ülni és levegőt venni hápogva. Létezni lehet, de élni nem mindenki bír 28°C-ban. Laktam olyan környezetben, hogy a 28°C a leghűvösebb volt. Rendszerint 30-32°C volt. Rendszerint leállt a laptop-om. Átlagosan talán úgy 45-60 percenként. Már nem emlékszem pontosan, de igen gyakran.

((Csak zárójelesen írom, hogy ugye nyáron is van hűtője az embernek és ugyanabban a helyiségben van, amiben a klíma és bizony meleget termel. De a lakások kialakítása miatt ez máshogy nem tud lenni.))

„idővel meg fog oldódni, mert senki nem veszi majd meg ezt a helyet.” – Az emberek többségének nem mindig van lehetősége a választásra. Ha ez olcsóbb vagy mást nem engedhet meg magának, akkor ez is lehetőség. (Azt egyébként nem tudom, hogy a lakbérben figyelembe veszik-e ezt a tényezőt.)

"a lakbérben figyelembe veszik-e"

Figyelembe fogják venni, mert egyszerűen nem veszik meg.

Az, hogy a múltban ez lakás volt, nem garancia arra, hogy mindig az lesz.

Persze, aki nyomorog, annak nyilván az utcánál jobb, de ő csak alamizsnát tud fizetni érte.

Ha esetleg nem értenéd: ugyanaz fog történni vele, mint a komfort nélküli lakásokkal.

Ma már nem igazán veszik meg ezeket. Régen szinte csak ilyet vettek.

Valamikor a múltban történt egy ilyen változás, ami után már nem vették.

Akkor se állt le a világ. Most se fog.

A kézi mosogatásnak is megvannak az előnyei meg a hátrányai is ugyanúgy ha a mosogatógéppel állítjuk szemben.

A kézi mosogatás kissé körülményes, és valószínű több vizet használ el vele az ember, ha mondjuk egy teli mosogatógép mennyiségét mosogatja el kézzel.A mosogatógép nagyjából 20 liter vízben megáll.Ami több mint jó.Viszont van 1-1,5 kwh fogyasztása.Fel kell melegítenie a vizet olyan hőmérsékletre hogy az oldja az eszközökre rászáradt ételmaradékot.

A kézi mosogatás esetében viszont nem használunk elektromos áramot.Hacsak nem kondenzációs kazán biztosítja a meleg víz elltátást.De a kazán működtetése egy kézi mosogatás alatt minimális elektromos áram felhasználással jár.

A mosogatógépek legnagyobb hátránya az idő vasfoga is.Ahogy használódik a gép, minél több üzemóra kerül bele, romlik a hatékonysága, ezzel szemben a kézi mosogatásnál nem áll fenn ez a probléma.Hacsak nem számít az öregedés annak, mert ahogy öregszünk,egyre hülyébbek leszünk, és mondjuk nem figyelünk oda dolgokra mosogatás közben.

Összegzésképp nekem az a véleményem hogy energiatakarékosság szempontjából nincs számottevő különbség a 2 módszer között.Valójában a mosogatógépeket (mint sok minden mást is) nem kifejezetten a környezettudatos élet miatt fejlesztették ki, hanem a kényelem miatt, hogy könnyebbé kényelmesebbé váljon az ember élete.Aztán később kezdték felismerni, hogy csináltunk egy gépet? Oké...formáljuk környezettudatossá. Ezért is van az , hogy a régebbi típusok kevésbé környezettudatosak az új, korszerűbb berendezésekkel szemben.

A kézi mosogatásban is vannak tudatos trükkök,a csapra lehet szerelni különféle szórófejeket, amelyekkel hosszú távon rengeteg vizet lehet megspórolni.