Mit gondoltok erről a versről?
Magány
Az ember ilyenkor jön rá, mennyire nincs senkije,
Egy emberen kívűl semmije.
Ilyenkor jövünk rá, mennyire elhagyottak vagyunk,
Fagyos vízbe halkul el a szavunk.
Az a szomorú, mindenki mást hisz.
De nagyot tévednek, hatalmasat.
Ez pedig jó útra egyáltalán nem visz,
A meggondolatlanság pedig feszegeti a határokat.
Egy elhagyott része vagyunk a társadalomnak,
Egy jogos oldala az aggodalomnak.
Itt pedig, nem csak rólam van szó,
Annyi sok ezer emberről.
Az ember pedig ilyenkor jön rá, mi lenne ha...
Ilyenkor érezzük, milyen érzés lenne ha...
Még az az egy ember is eltűnne,
Az az egyetlen ő is megszökne.
Ez a legszomorúbb.
Hiába próbálunk tenni ellene,
A fene meg tudja, mit kellene.
Egy elhagyatott része vagyunk a társadalomnak.
Eltapostak, földbe tiportak, mi az elhagyottak.
Szemünk könnybe lábadt,
Egy részünk belefáradt.
Ha pedig magányra vágysz,fura vagy.
Ha pedig csendre vágysz,fura vagy.
Egy elhagyott része vagyunk a társadalomnak,
Egy jogos oldala az aggodalomnak.
Ez egyáltalán nem nevezhető versnek. Ez próza.
Dekadens és zagyva annak is.
Ez szabadvers? Én nem nagyon értek az irodalomhoz, így az én véleményem egy laikusé. Nekem tetszik, mert olyasmiről szól, ami minden embert megérint. A magány mindenkit elér.
Ha tényleg komolyabban szeretnél foglalkozni a költészettel, akkor —gondolom— még gyakorolnod kell egy kicsit. De ne keseredj el! Szerintem szuper lett! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!