Ez így normális dolog? Mert én szó szerint nem tudok magamon ki igazodni, egyszeruen nem ertem hogy ez miert van.

Tehát télen mindig csinálok valami hulyeseget, tavaly olyan hulyeseget csináltam, (ami amúgy nem is volt olyan dolog, de annyira a szívemre vettem hogy április végére lettem jobban, télen mindig annyira unatkozok hogy képes vagyok mindenkibe "bele szeretni" aki csak az idealom, és akkor úgy tenni mint aki kajak szerelmes, holott sehol semmi, csak télen egyszerűen nem vagyok komplett, és decemberrol ne is beszéljünk, decemberbe olyan szinten nem vagyok magamnál hogy az halálos, és április végére kezd javulni minden, olyankor vagyok komplett. Május elején meg minden a lehető legjobb, június még jó, július eleje még elmegy, és ugye mi juliusba mindig nyaralunk valahol, szóval még úgy az is jó, és agusztus szeptember, azzal megy ell hogy azon gondolkozok hogy milyen jó volt a nyár, oktoberbe meg megint "tetszik" valaki szintén unalomból és kezdődik minden elölről, idén még nem csináltam hala istennek semmi hulyeseget,(egyenlore) csakhát most meg egy olyan fiú tetszik hogy áhh.. inkább hagyjuk. Vagyishát nem is az hogy tetszik, vagy szeretem egyszerűen ugyanaz mint akkor "unalom"