Akik valóban azonosultak a mostani skinhead irányzatok valamelyikével, annak melyik része volt a keményebb dió, a belső, vagy a külső megváltoztatása? Vagy ez a kettő éppen hogy egymást gerjeszti, erősíti, illetve teszi szükségessé?

Megpróbálom kifejteni, hogy mire is gondolok. A belső azonosulás, feltételezem, egyfajta lelki folyamat, ami kinek könnyebb/gyorsabb, kinek meg nehezebb/lassabb. De ha valaki ezzel kezd, vagy ezt tartja a legfontosabbnak az egészben, és a kerek, egész skinhead létet vesz fel, akkor a külsőt igazítja ehhez általában már egyszerűbben, bakancs, fehér fűző, borotvált fej (egy adott irányzatnál). Itt bennem az a kérdés merül fel, hogy ehhez a külső átalakulás is szükségszerű, muszáj? Megfordítva van, akinek a skinhead külsőségek tetszenek, de az ideológiát nem akarják elfogadni, nem tudnak azonosulni, maximum egy szintig. Itt meg az a kérdés, hogy ebben egy előtte felvett külső segít vajon?