Hogyan lehet "nem sírni", amikor jön rád felé (pláne férfiként), amikor nyilvános helyen vagy?

Ismerős a szituáció anyáddal.

Nem sírhatok, mert bejön, és basztat.

Ha elmondom, az a baj, ha nem, az.

Kiküldeni pedig nem küldhetem, mert megsértődik, hogy mi az, hogy van magánéletem(mondjuk, mivel egy 14 éves nőstény egyed vagyok, így azt hiheti, hogy még nagyban szügségem van arra, hogy ügyeljen rám...)

Frusztráló.

Én már(valószínűleg emiatt) nem igazán sírok. Egyszerűen túlzottan rettegek attól, hogy bejönnek.

Ha rám jön a sírhatnék, egy pánikrohamhoz hasonlatos rohamot kapok.

De ezt elég halkan tudom művelni, szóval így az esetek többségében nem bukok le.

Viszont ez a roham, szörnyű érzés. Zihálsz, el akarsz bújni, a gondolataid leegyszerűesödnek, egy dologra irányulnak(pl: nem akarok itt lenni)

Nem ajánlom, hogy szokj rá erre, nem egyszer esett már meg, hogy ilyen állapotban kárt tettem magamban(olvastam fentebb, hogy ez elnyomja a sírást, de erről eddig nem tudtam...) . Ezt pedig ugye nem jó elérni.

Sajnálom a kialakult helyzetet. Én sem szeretek nyilvános helyen sírni. Egyszerűen sebezhetőnek érzem magam, ami nyugtalanít.

Remélem megoldódik a problémád. Tapasztalatom van(és megosztom,hogy ne érezd magad egyedül, valamint jó valakinek panaszkodni xD), de hasznos tippet nem tudok mondani.

Esetleg megkérdezhetem, hány éves vagy?