Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Egyéb kérdések » Egy utcában az oszlopokon a...

Egy utcában az oszlopokon a légvezetékekben mekkora áram halad?

Figyelt kérdés

Ugyan úgy 230volt? Teljesítménye mennyi, ami kivehető egy szakaszból a transzformátor állomástól mérve?

A transzformátorhoz pedig milyen teljesítmény vagy feszültség megy?

Faluban vagyok jelenleg, és azért kérdem, mert itt ugye látszanak ezek a dolgok, az utcák végénél transzformátor van, ami nem tudom, pontosan mit csinál. Csak búgnak :D


Tudom sok kérdés, csak ezekre mindig akartam tudni a választ.



2021. márc. 14. 14:57
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:

A 230 V az nem áram, hanem feszültség, a feszültség szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy legyen áram. Az egész szállítás azért történik vállakozó feszültséggel, hogy transzformálni lehessen, és így a veszteséget - ami az áramerősséggel négyzetesen arányos - minimalizálni lehessen. Ez viszont állandó teljesítmény mellett a feszültség megemelésével jár. A háztartásokban viszont a nagyfeszültség fokozott veszéllyel járna, ezért itt áttranszfotmálják törpefeszültségre (230 V). A háztartások előtt általában már középfeszültségre transzformálnak, ez 400 V. A városi légvezeték is többnyire 400 V-osak. A teljesítmény attól függ hány háztartást kell ellátni.

Légvezetékeken 750 kV = 750 000 V a legtöbb Magyarországon, ez lakott területektől távol halad Ukrajna felől.


Azt javaslom kezdésnek üsd fel a 8.-os és a 10.-es fizikakönyveket és olvasd el a vonatkozó részeket. Szerintem neten is megtalálod őket.

2021. márc. 14. 16:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
*váltakozó
2021. márc. 14. 16:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:
63%

A kisfeszültségű fogyasztói elosztóhálózat utcai szabadvezetékei névleg 400 V vonali feszültségen, azaz 230 V fázisfeszültségen vannak (mármint a fázisvezetők - a PEN vezető természetesen földpotenciálon van, attól csak az ellenállása miatt terheléskor benne fellépő feszültségesés miatt tér el).

A középfesz. szabadvezetékek régebben 20, újabb létesítéseknél ált. 22 kV névleges vonali feszültségűek. Itt már fázisfeszültséget nem is szoktunk emlegetni, mert (noha megadható: Uf = Uv / gyök(3) ), de a nullvezetőt el is hagyják, mert (mivel a sok kis fogyasztó együttesen elég szimmetrikusan terheli a három fázist) a nullvezetőn nemcsak a fesz, de az áram is nulla lenne. Ha mégsem pont szimmetrikus a terhelés, az csak annyit jelent, hogy a földpotenciálhoz képest picit elmásznak a fázisfeszültségek, de a fázisok közti vonali feszültség ettől még stabil marad.

A középfeszültségű szabadvezetékeket onnan ismered fel, hogy kissé magasabb oszlopokon, három, egyenlő oldalú 3szög mentén elhelyezett csupasz sodrony megy, és persze nem megy róla se lakóház, se közvilágítás, csak trafó.

A köf-kif trafók névleges terhelhetősége többféle lehet, szabványos választék a 40, 63, 100, 160, 250, 400, 630, 1000, 1600 kVA látszólagos teljesítmény, ami a három fázisra együttesen értendő. Ha a középfesz és a kisfesz is szabadvezetéken van, leggyakrabban oszloptrafót állítanak egy bitang erős tartóoszlopra, ez ált. 40-630 kVA-es. A földre (trafóházba, vagy épület belsejébe) tett trafó jellemzően 100-1600 kVA közötti.

A kisfeszültségű oldalon a trafó után rögtön van egy elosztó, megszakítókkal (ugyanaz a feladata, mint a lakásban a kismegszakítóknak), ezekről általában 95 mm2-es alumínium szabadvezetékek mennek tovább. Ehhez a keresztmetszethez 160 A-es névleges áramú megszakítók tartoznak. A fázisvezetékekben folyó áram effektív értéke persze jóval ezalatt szokott lenni, de rövid időkre ennek másfél-kétszerese is lehet, és ettől még nem károsodik se a vezeték, sem pedig a megszakító nem old le (mindkettőnek a hőtehetetlensége révén). [A PEN vezetéken pedig fizikai törvényszerűség, hogy soha nem folyik nagyobb áram, mint a fázisok közül a legleterheltebben. Szimmetrikus kiterhelésnél pedig pont nulla. De túláramvédelmi okokból azt is a fázisokéval azonos keresztmetszetűre építik. Ahol még szigeteletlen, egymástól biztonságos távolságra vezetett vezetők vannak kisfeszültségen, ott láthatsz egy-két vékonyabb sodratot is előbbieken felül, azok a kapcsolt közvilágítási szálak.]

Helyenként szakaszolókapcsolókat is elhelyeznek a hálózaton (pl utcasarkokon), ezekkel le lehet választani egy esetleges hibás vagy munkavégzés alatt álló szakaszt, így a trafókörzet többi részén még zavartalan lehet a villamosenergia-ellátás.

A trafót megelőző középfeszültségű hálózatot nagyobb vezeték-keresztmetszettel építik, és a sokszorta nagyobb fesz miatt is sokkal nagyobb a rajta átvihető teljesítmény. Egy köf-kif trafó ált. néhány utca vagy egy nagyobb társasház, közepes irodaház ellátására, addig egy naf-köf trafóállomás jónéhány falu, egy komplett város vagy nagyvárosi városrész ellátására is elegendő. Gyakran úgy latod, hogy a köf vezeték pl pont a ti falutok egyik trafójánál végződik, de az legvalószínűbb, hogy csak egy kis leágazó szakasz, a gerinc viszont tíz kilométereken át megy tovább. Ha érdekel, utánanézek, jellemzően milyen teljesítményparaméterekkel vannak kiépítve a középfeszültségű hálózatok.

2021. márc. 14. 16:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 anonim ***** válasza:
51%

#1: a 400 és a 230 V is KISfeszültség, se nem közép (az a 10 ill 20 kV pl), se nem törpe (az párszor 10 V max).

A 400 és a 230 V közt az átjárás nem továbbtranszformálás, hanem ugyanannak a hálózatnak a fázisvezetői közt, ill fázisvezetői és föld (null) közt nézve.

A váltófesz egy szinuszhullám. A fázisok a periódusidő 1/3-ával (szemléletesen szólva 120°-kal) eltoltak. Két ilyenképpen eltolt szinuszfgv különbsége szintén szinuszfgv, de gyök(3)-szoros amplitúdóval (és effektív értékkel).

2021. márc. 14. 16:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 A kérdező kommentje:

Huh, köszönöm a választ, bár nem minden mértékegységet értek :D


Igazából azért is gondolkodtam el ezeken, mivel az egyik ismerősömnek van egy ipari mosodája (most alig üzemel) de csúcsteljesítményen kb 10-15 mosógép megy aminek egyenként (ha a vizet is melegíteni kell) 11 és 22kw közt változik! (Függ a típustól) Persze csak fűtéskor, maga a dobforgatás megáll 2kw-tból.

A szárítógépek is darabonként 4kw energiát esznek, ebből is van ugyan ennyi.

Azért ha ezt össze szorozzuk, rengeteg energia igény.

Ott van egyébként valami transzformátor is.

De most így mekkora kell oda?

Amúgy a gépek 380 Volton üzemelnek.


Sőt még egy VRF hőszivattyús rendszer is van, ennek a fogyasztása mondjuk csak 10kw kb.


Az eon oldalán ezt írja: Középfeszültség az 1kV-nál nagyobb, de 35kV-nál nem nagyobb feszültségszint.

Ez mekkora teljesítmény felvevését engedélyezi kw-ban?

Pontosan micsoda a kV mint mértékegység? Neten mindent írnak.


Amúgy le a kalappal, aki ezt egészet! Igazából semmit nem értek az áramhoz, hogy egyáltalán mi az áram. Hogy működik az elosztás meg úgy semmit sem :D elég nehéz megérteni :) Bár én diszkalkuliás vagyok

2021. márc. 14. 16:51
 6/13 A kérdező kommentje:

érti*


Ez lemaradt

2021. márc. 14. 16:54
 7/13 anonim ***** válasza:
32%

Ha egyszer megérted a villanyt, nem leszel elektromosságtanból diszkalkuliás;)

Legegyszerűbben egy analógiával képzeld el, ahol egy csőrendszerben a víz nyomása a feszültség, és az elzárócsap megnyitása után vízhozam az áramerősség. Jelen esetben váltófeszültségről és váltóáramról beszélünk, ezt úgy képzeld el, mintha a vizet mp-enként 100x hol nyomnák, hol szívnák. Persze itt a hasonlat máris kicsit sántít, mert folyadékban, gázban nem lehet negatív nyomást létrehozni, de ha a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomást / depressziót nézzük, úgy még a visszafelé szívásra is van hasonlat.


Többször is energiát, ill. fogyasztást írsz, miközben kilowattokról, azaz teljesítményről van szó. A teljesítmény a fogyasztás idő szerinti deriváltja, azaz az energiaközlés időbeli sebessége.


Az általad megadottakból simán kijön 300 kW együttes teljesítményfelvétel, de mivel a mosóvíz felfűtése a leginkább teljesítményigényes, viszont a mosási ciklus csak egy részében működik, elképzelhetőnek tartok egy olyan kapcsolást, ami nem engedi, hogy minden gép pont egyszerre fűtsön.


Ha a mosodának van saját középfeszültségű trafója, akkor valószínűleg nem gond akár egy 400 kVA-eset se beállítani, a hálózatban bőven szokott lenni ennyi tartalék, sőt még sokkal több is, de igény esetén a villamosenergia-elosztóval (eon) kell beszélni. Lényeges, hogy ha nem okoz gondot, és műszakilag megoldható, amit előbb írtam, hogy a gépek soha ne mind egyszerre fűtsék a vizet, akkor jóval kisebb is lehet az igényelt teljesítmény, ami mind a létesítés költségeire, mind a villanyszámlára (teljesítménydíj) kihat.


Még néhány mértékegység:

- kV: kilovolt (1000 volt, vill. feszültség)

- kW: kilowatt (teljesítmény)

- kWs, kWh: kilowattszekundum, kilowattóra (energiafogyasztás, 1 Ws = 1 J azaz 1 joule)

- kVA: kilovoltamper (látszólagos teljesítmény, váltóáramnál ugyanis a villamos teljesítményfelvétel nem feltétlen azonos a fesz és az áram effektív értékének szorzatával, annál ténylegesen gyakran kisebb, de ez csak akkor áll fenn, ha fáziskésésben/-sietségben van az áram a feszültséghez képest, ohmikus ellenállásokon alapuló fogyasztóknál, mint itt a fűtőszálak, nem kell ezzel számolni, csak indukciós gépeknél, ill. elektronikus tápegységeknél)

2021. márc. 14. 17:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 A kérdező kommentje:

Nem tudom, hogy van e ilyen megoldás benne.

Szerintem mehet mind egyszerre, mert 6-7 tonnás kapacitása van az egésznek / műszak.


Továbbá ott az öblítővíz is melegítve van (persze nem 40-60 fokra, hanem csak 30-ra) tehát szerintem simán adódhat úgy, hogy minden fűtőszál egyszerre üzemel.


Mondjuk nem értem, miért nincs valami hőszivattyús HMV-s rendszer, de nem értek ehhez.


A 300kw azért durva :O

2021. márc. 14. 17:58
 9/13 anonim ***** válasza:

Nagyon röviden: általánosságban: Teljesítmény (P) = feszültség (U) x áramerősség (I) azaz P=U*I. Váltakozó fesz. hálózaton picit más, mert még van egy ún. teljesítmény tényező is (cos fi) ekkor P=U*I*cos fi. A cos fi az a fogyasztók jellemzőiból adódó érték 0,85-1 közötti szám ma már inkább 0,9 körül van a gyakorlatban. Háromfázisú rendszerben ahol az ún. vonali feszültség értékkel számolunk (ez az "bűvős" 400V ami régen volt 380V) akkor P=U*I*cos fi*gyök(3).

Az, hogy mekkora áram folyik az a terheléstől függ. Ahogy távolodunk a trafótól egyre "kevesebb" rajta a terhelés. Így csökken az áramerrősség is. Ha az utcában minden ház kb. 4kW-ot fogyaszt és 50 ház van az utcában akkor az utca elején 50x4=200kW a terhelés. A feszültség 400V a cos fi itt kb. 0.9 lesz, ebből az áram számolható. Ha az utca közepén van még a fenti mosoda a maga kb. 60-70kW fogyasztásával (összeadod az egyes fogyasztók teljesítményét) akkor 260-270kW lesz az egész utca fogyasztása. Az áram itt I=P/(400*1,73*0,9)=433A Ebből már számolható egy un. látszólgaso teljesítmény ez lesz a VA ekkor simán összeszorzod a feszültséget és az áramot (és a gyök 3-at ez esetben)ekkor 299,6 kVA-t kapsz.

Fent leírták, hogy a trafó boltban általában 40, 63, 100, 160, 250, 400, 630, 1000, 1600 kVA (kiegészíteném 2000, 2200 mérettel is) trafókat árulnak. Az utca "igénye" 300kVA egy 400-as trafó jó is lenne, de a járulékos költségek miatt lehet, hogy egy trafóra kötik a szomszédos ugyanilyen utcát is (gazdaságosabb mert akkor a két utca együttesen már 600kVA és a 630-as trafó jobban ki van használva, mintha letenne két darab 400-asat).

Nyilván nem ennyire egyszerű egy hálózatot végig méretezni mert még van kb. 1 000 000 szempont, de laikus szinten ennyi legyen elég.

2021. márc. 14. 18:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:
70%

"Ehhez a keresztmetszethez 160 A-es névleges áramú megszakítók tartoznak."

Jellemzően olvadóbiztosítókat alkalmaznak, a 95-öst meg ki lehet terhelni 200 A fölé, már, ha csupasz.

"A PEN vezetéken pedig fizikai törvényszerűség, hogy soha nem folyik nagyobb áram, mint a fázisok közül a legleterheltebben."

A fizika mást mond.

"A trafót megelőző középfeszültségű hálózatot nagyobb vezeték-keresztmetszettel építik"

Hát, inkább van vastagabb is.

"Ahol még szigeteletlen, egymástól biztonságos távolságra vezetett vezetők vannak kisfeszültségen, ott láthatsz egy-két vékonyabb sodratot is előbbieken felül, azok a kapcsolt közvilágítási szálak."

Kötegeltben is vannak közviágításil szálak.


A deriváltat meg a teljesítménytényezőt tényleg hasznos volt idekeverni. :)

2021. márc. 14. 19:35
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!

Adataid védelme fontos számunkra!

Mint a weboldalak többsége az interneten, honlapunk működéséhez és célzott hirdetések megjelenítéséhez mi és hirdetési partnereink is cookie-kat tárolunk az általad használt eszközön. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, a hozzájárulásod szükséges. Erről az adatvédelmi tájékoztatónkban részletes információkhoz juthatsz, illetve bizonyos cookie-k használatával kapcsolatban további lehetőségeid vannak.