Milyen módokon lehet lakcím bejelentést szerezni?

1.: Az első baromságot ír. Jogilag kötelező átjelentkeznie.

2.: A főbérlő nem tilthatja meg a bejelentkezést. [link]

3.: [link]

Egy...senki.

3.-nak.

NEM KELL, a bérbeadó aláírása! Elég a szerződés.

5.-nek.

Meg ne magyarázd már, 15 évig ingatlanoztam! [link]

A lakcímbejelentést nem a bérbeadónak kell megtennie - így azt nem mulaszthatja el és nem is akadályozhatja -, hanem annak törvényben előírt kötelessége, akinek a lakcíme változik. [*¹↓]

Azt, hogy lakóhely címként, vagy tartózkodási hely címként jelentheti be, attól, függ, hogy egyidejűleg hányadik lakcíme.

Ha első, akkor csak lakóhelycím lehet, ha második, akkor csak tartózkodási hely cím lehet. [*²↓]

Egy polgárnak egyidejűleg vagy csak egy bejelentett lakcíme van (lakóhely címe), vagy legfeljebb kettő (egy lakóhely címe és egy tartózkodási hely címe, ebben a sorrendben).

[K i t é r ő : Ez jogszabályok szerint az EU-ra kiterjesztve is igaz, de mivel a nyilvántartások nincsenek összefűzve, nem akadályozható meg az eltérés. Minden EP választás előtt szóba kerül, hogy így jónéhányan több államban is szavazhatnak (különösen egyszerű ott, ahol online is lehet szavazni), ami igazságtalan és jogszerűtlen. Aztán annyiban marad.]

Ha van bérleti szerződés, akkor a bérbeadónak nem szükséges aláírnia a lakcímbejelentőt. [*³↓] (A bérbeadó jogszabályi és lakcímbejelentőn levő megnevezés szerint: szállásadó.)

Ezt az alapozza meg, hogy a szerződésben már hozzájárult az ottlakáshoz.

A bérbeadók azért vonakodnak a szerződéstől, mert az ellenük szóló bizonyíték lehet, ha nem fizetik meg az előírt adót. Ez a bérlő számára kockázatos, hiszen bármikor bármennyi bért követelhet a bérbeadó, bármikor kiteheti a bérlőt - és ehhez hatóság közreműködését is igénybe veheti -, hiszen jogcím nélkül tartózkodik ott a bérlő. És a bérlő bejelenteni sem tudja a lakcímét, ha a bérbeadó nem írja alá a bejelentőt; márpedig ha szerződést nem ír alá, akkor egy hatósághoz benyújtandó dokumentumot pláne nem fog.

Persze, vannak, akik így is vállalják a „bérlői” szerepet.

A bérbeadók különösen félnek attól, hogy a bérlő lakóhelycímként jelentse be a címet. Pedig ez nem döntés kérdése, lakóhelycím hiányában nem lehet tartózkodási hely címet bejelenteni.

De ami a fő: egyik fajta lakcím sem keletkeztet, módosít tulajdonjogot. Ezt külön kihangsúlyozza a törvény. [*⁴↓]

Ez csak hivatalos megkereséseknél a lakcím nyilvántartásbeli ismeretére szolgál, illetve adott, lakcímigazolványhoz kötött jogokkal élhet az állampolgár. (Ennek alapján választhat háziorvost; adott helyen vehet részt, vagy adott helyen levő jelöltekre szavazhat választáson; ez dönti el, hogy melyik állami foglalkoztatási szolgálati ügyfélszolgálati helyhez tartozik stb. Még a szolgáltatási szerződéseknél is szükséges a nyilvántartott érvényes lakcím; vagy pl. az évente elvégzendő azonosításnál is feltöltő-kártyás mobil esetén.)

Ha nincs más lehetőség, akkor mód van a település szintű lakcím bejelentésre; ahogyan a 2021. márc. 13. 17:48-as válaszban olvasható.

Azonban - és ez éppen a kérdéshez kapcsolódik – ezt a munkáltatók nem szívesen fogadják el. (Persze, ezt nem mondják, csak mást találnak felvételre alkalmasabbnak.)

┌─ *¹ A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).

↑ 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 26. § (1) ─┘

┌─ *² • A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.

• A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

• A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).

↑ 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 5. § (2)-(4) ─┘

┌─ *³ A szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.

↑ 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 27/A. § (3) ─┘

┌─ *⁴ A lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentésének ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották.

↑ 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 26. § (5) ─┘

9.-nek.

1.: Nincs gond az átjelentkezéssel, amíg nincs céges, NAV-os, rendőrségi ügyed.

2.: Mit nem ír alá? Kicsoda? Olvasd már el a válaszokat, NEM kell a tulaj/bérbeadó aláírása!!!