Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Egyéb kérdések » Eszperantistâk, eszperantó-,ha...

Eszperantistâk, eszperantó-,használók, mit szóltok az eszperantó nyelv alábbi módosításaihoz?

Figyelt kérdés

Novespo, az eszperantó nyelv egy módosírott változata

Neve: nova Esperanto, röviden novespo.



Csak a nyelvtan tér el helyenként az eszperantóétól


1. A jelen idő -as jeléből az a elhagyható és írásban aposztróffal helyttesíthető:


mi venas, mi ven's=jövök


2. A személyes névmaxok:


mi-én, vi-te, ti ki-maga, ön, maguk, önök ki-ő, bármely nemben, li-ő hímnemben, shi-ő, nőnemben, ghi=az, élettelen dolog, ni-mi, vivi-ti, maguk, önök, iki-őkk, bármely nem, iili-ők, hímnemben, ishi-ők nőnemben, ighi-azok, élettelen dolgok


3. A személyes névnasok végén álló i elhagyható, íírasban aposztróffal: mi-m', vi iras-v' iras=mész


4. Van óhajtó mód, jelen és múlt időben. Jele: -es.


Mi leges=bár olvasnék


Múltban: az esti óhajtó mód jelenben(ses) és ...inta


Mi ses leginta=íbár olvastam volna.



5. Vannak rendhagyó igék


esti=lenni


sas, sius, sos, su, sus, ses


Tagadva: nas, nis, nos,nu, nus, nes


havi


has, his, bos, hu, hus, hes


Tagadva: hasan, hisin, hoson, hun, husun, hesen


povi


pas, pis, pos, pu, pus, pes


Tagadva: pasan, pisin, poson, pun, pusun, pesen


voli


vas, vis, vos, vu, vus, ves


Tagadva: vasan, visin, voson, vun, vusun, vesen


devi


das, deis, dos, deu, dus, des


Tagadva: dasan, deisin, doson, dun, dusun, desen


A múlt nem dis, mert az igekötőként azt jelenti: szétt. A felszólító mód nem du, mert az számnévként kettőt jelent.


scii


secas, secis, secos, secu, secus, seces


Tagadva:secasan, secisin, secoson, secun, secusun, secesen


fari


fras, fris, fros, fru, frus, fres


Tagadva:


frasan, frisin, froson, frun, frusun, fresen


okazi


zokas, zokis, ziokos, zoku, zokus, zokes


Tagadva: zokasan, zokisin, zokoson, zokun, zokosun, zokesen


6. A tárgyrag többes számbvan -m


librom=könyveket


A többes szám j je!ét nem kell kitenni, az m jelzi a többes számot is.


6. Van részes eset. Egyes számban -al, többes számban -ajla:


la knabal-a fiúnak, la knabajla=a fiúknak


7. Van ok- és céleset. Egyes számban -il, többes számban -ijli


libril-a könyvért, !ibijli=könyvekért


8. A hímnem jele a vir - prefixum.


homo=ember, virhomo=férfi, homino=nő


malsanulo=a beteg ember (nő vagy férfi), malsanulino=a beteg nő, virmalsanulo=a beteg férfi


És: atro=szülő, viratro vagy patro=apa, atrino vagy mnatro=anya


9. Rendhagyó az elaő tíz sorszám:


una-1., da-2., tra-3., kva=4/, kvia=5., sasa=6., spa=7., aka=8., nava=9., daka=10.


10. Az dldöntendő kérdés chu kjérdőszavàból az u kieshet:,


Chu ankau iki? vagy ch' ankau iki?,=ők is?



#eszperantó #nyelv,
2021. febr. 2. 08:12
 1/1 Garpe ***** válasza:

KIAL? Sed vere kial vi volas malfaciligi nian vivon? Mi tute ne komprenas...


Magyarra fordítva a szót (mert magyarul kérdeztél):

Mit nyerünk ezzel? Amennyire otthon vagyok a mesterséges nyelvekben azok általában 2 kategóriára oszthatóak: 1. emberi kommunikációra készült (nemzetközi/világnyelvek szándékkal) és 2. nem hétköznapi használatra készült nyelevek (mondjuk a Gyűrűk Ura tünde nyelve, esetleg a egyes tudományos kísérletekhez létrehozott nyelevek stb.).


Az első kategóriánál szempont az egyszerűség és a gyorsan tanulhatóság. Egyszerűen azért mert mindig van a közegnek egy valamilyen domináns népszerű nyelve ami elég sokan beszélnek (ilyen volt ondjuk százéve Európában a francia illetve itt keletebbre német, ilyen ma itt az angol) és nem fogsz ezer órát beleölni egy ilyen közvetítő nyelvtanulásába (pláne az elején) mert annyi idő alatt elsajátíthatnád ezt a domináns nagy nyelvet is. Az egyszerűség az fakadhat abból, mint az eszperantó esetén, hogy próbálja a megalkotó alacsony szinten tartani a komplexitást és mindent szabályosra vesz. Vagy abból, hogy a beszélők számára ismerős a nyelv (ilyenek a "szlávközi nylevek" amik lényegében ilyen átlag szláv nyelvek, amit a legtöbb szláv beszeléőnek érthető).


A második kategória esetében ez nem számít. Nyilván ott ezstétikai illetve egyéb szempontok jönnek a képbe.


Most itt te ezsperantót akarsz reformálni. AZ EOnak deklarált célja az egyszerűség és a könnyen/gyorsan tanulhatóság (s ez egész jól megy is neki). A te reformod viszont roppant bonyolultan hangzik talán feleslegesen is bonyolultan. Mellesleg volt egy jó pár reform eszperantó (a legismertebb/legsikeresebb az IDO lett, ami egy hangyányit talán könyebb, de egy csomó dolgában amivel könnyített másutt pont azzal nehezített), amik ennél egy kissé átgondoltabbnak hatnak. Persze, ha nem a kommunikáció az elsődleges célod vele, csak játszunk a nylevvel akkor érdekes.


Mostígy végig megyek pontonként:

1. Ezt nehezebb már kiejeteni. Mi történik a "s"-ra végződő gyökök esetén? pl.: "kis/i"? és a "h"-ra vlgződőnél? pl.: "subtrah/i"?


2. Minek még egy "i"-re végződő személyesnévmás? Mármint ez egy nagyon jogos kritikája (Bertilonak van egy jó eszperantó kirtikája, ha jól emlékszem ez is benne van) az eszperantónak, hogy mindiig mindenütt "i" van. Rosszabb artikuláció és kisebb háttérzaj esetén ez már okozhat problémákat. Másrészt minek ennyi új névmás? Tegeződés-magázódás kérdésére ott a félhivatalos "ci", mellesleg eddig is jól megvoltunk e nélkül (és nem csak mi de mondjuk az angolok is). Az e/2, t/2 probléma jogos, azt gondolom,hogy ez a "vivi" jó ötlet (de mondjuk lehetne "vij" is), de megint az a helyzet, hogy ez akkora problémát nem okoz (lásd megint angol is tök jó példa erre), ha akarom pontosítok más szóval: "vi sole", "vi ambaŭ", "vi ĉiu(j)". A nemi nem semlegességi problémára ott a neologista "ri", vagy szimplán ki lehet kerülni mondjuk "tiu ulo", "tiu homo", "tiu nekonatulo" vagy "iu" vagy "oni". Vagy a "li" kiterjesztett hazsnálatával (állítólag ez volt az eredeti jelentése is), így akkor a "li" az ő és a "ŝi" kizárólag akkor használatos, ha hangsulyozni akarjuk, hogy egy nőről van szó (hasonlóan az "-ino" képzőhöz).

Többes számban nem értem minek kell ez e nemi szétválasztás. Tudom, hogy görögben, latinban, szlovénben, franciában... ez így van, de mit nyerünk vele? Megvagyunk nélküle magyaraan, angolban és standard ezsperantóban is. Ha kell körülírok: "La knabinoj", "La du viroj"... Ez hosszabb leírva és kimondva de csak egy csöppet és azt gondomlom, ha ennyire hangsúlyozni akarjuk, hogy hányan s milyen neműek, akkor jobban és könnyebben átjön így, mint aprón megváltoztatott névmásokkal.


3. V'vol's? Ezt egyre nehzebb kiejteni. S akkor gondoljuk a "m'mov's" vagy a "n'mov's". Nem látom a praktikumát. Gyors beszédben úgy is összerándulnak kicsit a dolgok nem hátráltatott soha sem az az "i" a személyes névmásokban sőt ad egy kis dallamot is talán.


4. Értem az óhajtó mód lényegét és tetszik is, de megint egy olyan dolog ami nélkül egész jól megvoltunk eddig. Másrészt én nem igen ismerek nylevet ahol lenni óhajtó mód. További kérdés: Miért lesz ses az est/i+es-ből?


5. Kellenek ezek nekünk? Mármint az eszperantó nagy előnye, hogy nincsenek randhagyó dolgok.


6. Miért pont "m"? Nehéz megkülönböztetni az "n"-től. (oké ez túl léhető van ezer nylev ahol nincs többes szám/kiejtésebn sokszor nincs). Másrészt ondjuk latinban (és a többi ie nylev régi változatában) az "m" végződés egyes szám térgy eset volt (az Eszperantóba az "n" egyébként az (egyik) "n"-es ógörög tárgyesetből van). Másrészt miért nem jó a szabályos?


7. Minek? Nem jók az csak az elöljárók? (Ez az ok és cél ez nagyon magyarosan hangzik nekem. És így is kissé macerác a "por" és a "pro" megkülönböztetése)


8. A "vir-" használatos képzőként pont ilyen értelemben standard eszperantóban is lásd: virkoko=kakas (vir- + kok/o) vagy virbovo (vir- + bov/o) stb. (egy denaskulo barátom "virviro"-knak hívja az izomagyú hímsovinisztákat :) ).


Ezek a rokonsági dolgok egy kicsit tényleg macerásak alapból. Látom, hogy van benne egy kis ráció amit felvetsz, de nem tudom mért nem elég a "vir-" és az "-in-"? Másrészt mondanám, hogy virpatro... de olyan eröltetetten hangzik (kb mint az előbb elmített "virviro", csak ott ugye ez egy humor forrás stilisztikai jeletősége van), elég rikta az az eset, hogy fontos ezt hagsúlyozni, mert alapjáraton patro=férfi szülő, patrino=női szülő. Különleges esetben persze lehet játszani, de akkor erre vannak akerezstnevek/köülírások.


9. Minek?


10. Ĉ'aro de homoj estas tie?=Ĉaro de homoj estas tie. És azért ez eléggé más. Ennek megint nem látom a hasznát.


Nem igazán látom hazsnát és célját a reform javaslatodnak. Az óhajtómódban és a család tagok neveiben látok apró fantáziát. De igazából ezek a dolgok nem igen zavartak enegm és komolyabban senkit a környezetemben. Szóval nekem nem tetszik.


VISZONT! Minek kapcsán jött ez neked (tudom most nagyon negatív voltam bocsi) viszont ez érdekel? Illetve mióta tanulsz/beszélsz eszperantóul?


Ha gondolod írj provátot! :D

Belan tagon! :)

2021. febr. 3. 04:46
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!