Mi lehetne a megoldás?

Néha depressziós gondolatok érintenek. Leginkább akkor mikor egyedül vagyok. Barátaim szinte nicsenek. Akik vannak is mindig van valami elfoglaltságuk vagy kifogásokat találnak vagy csak szimplán nem szeretnének beszélgetni. Nem tudom miért, de valahogy azt vettem észre magamon elég negatívan állok a dolgokhoz. Magam is sokszor leértékelem kisebbség érzeteim van mindig azt láttom hogy a mások jobbak ügyesek. Én meg valahogy mindig lebecsülöm magam. Ha valahol vagyok boltba vagy akárhol,amikor elindulok mindig a gyomrom görcsbe rándul hogy tudom menni kell. Ha egy helyszínen vagyok meg időközönként teljesen a semmiből gyomoridegem lesz. Kis idő múlva ha próbálom a figyelmem elterelni akkor elmúl,nem tudom mitől lehet ez. Jártam egy évig pszcihológushoz, de aztán mondta hogy szerinte a végére értünk és lényegében eltanácsolt.Mondta hogy ha bármi van ha úgy érzem szeretnék újra beszélni keressem fel. Az a gond ezzel hogy most ha felkeressem ugyan azokat mondja mint eddig ami nem igazán vált be persze adott tanácsokat de nem érezztem volna nagy segítségnek,lényegében jó volt hogy valakinek elpanaszolhatam problémáim és meghallgat de életem végéig nem járhatok oda sem. Az elmúlt napokban voltam egy mulatós rendezvényen ahol több ember volt aztán egy fiú kért fel táncolni de úgy éreztem biztos csak úgy meg láttam több lányt is felkért, gondoltam olyan kedve volt hogy felkérjen másokat, pl ebben a helyzetben is egyből negatívan álltam hozzá. Egyszerűen nem tudom miért történnek velem. Régen mikor gyerek voltam nem érdekelt az egész világ.Most pedig minden apró dolgokon képes vagyok gyötrődni. Igazából azt érzzem mint ha hiányozzna valami az életemből.Kérlek azok írjanak akik tudnak ebben a témában segíteni. Mert ez tényleg nem kamu vagy ilyesmik,és megköszönném aki tudna pár jó tanácsot adni.