Valaki hallucinált már közületek?

Néhányszor voltak pillanatnyi hallucinációm. Mind hosszú ébrenlét után, kialvatlanul, fáradtan, és némileg alkoholos állapotban. (Nem, nem részegen, még talán nem is spiccesen, kb. úgy egy sör után.) De inkább csak bevillanó érzetek voltak ezek, röpke látványok. Inkább hasonlított valamiféle álomképből csent pár képkockára, mint valós látványra.

Pl. egy néptánctáborba úgy érkeztem meg, hogy előtte 1-2 órát aludtam. Ott délelőtt intravénásan pótoltuk haversráccal a lemaradást, mert 2 nap késéssel tudtunk csak csatlakozni a táborhoz. De már akkor nagyon szét voltam esve. Ebédszünetben beugrottunk a helyi kocsmába egy sörre. A tévében Timon és Pumba volt látható éppen. Oké, délután folytattuk a tanulást. Az oktató aztán tartott egy kisebb szünetet, leültünk és ő beszélt én meg hallgattam, néztem. Egy pillanatra Timonná változott a szememben. De tényleg csak egy pillanatra. (Erre fogtam magam, és elmentem a sátramba aludni inkább.)

A másik abból a szempontból érdekes, hogy igazából nem klasszikus érzékszervi hallucináció, inkább szétcsúszott realitásérzet. Tehát egy kicsit offtopic, de legalább korlátozott mértékben vicces (sajnos elmesélve kevésbé vicces, mint amilyen megélni volt). Szintén a néptáncos múltamból származik, egy turnéról, ahol a zsinórban második átvirrasztott éjszaka közepén jártunk. Ültünk egy szálloda lépcsőfordulójában, dumálgattunk. Az egyik néptánctársam – nevezzük Pistinek –, aki mögöttem ült azt mondta, hogy ő inkább elmegy aludni. Jó éjt, stb… Két perc múlva hátrafordultam, hogy megkérdezzem Pistit, hogy Pisti vajon miért ment el aludni, és roppant mód meglepődtem, hogy nincs ott.