A felnőttek miért mondják hogy rosszabb dolgozni mint tanulni?

Mivel itthon sokan dolgoznak fozikai munkát, ezért mondják ezt. Tanulni néha nehéz, vagy van, hogy egész évben szívás. De fizikai munkát végezni mindig nehéz és kimerítő.

De! Szellemi munkát végezni is rosszabb, mint tanulni sok esetben. Én is szellemi munkát végzek, és k*rvára kimerítő. Ráadásul nem suliba vagyok, nincs tanár akitől tanácsot kérhetnék, a munkát legtöbb esetben haza viszem és egész nap azon kattogok. És nek azért, mert munkamániás vagyok, ha nem ahért, mert itt a "kettes" nem elég ha már fáradt vagyok, vagy nehéz a feladat, itt a lehető legjobb "jegyet" kell szerezni.

Persze az is igaz, hogy vannak olyanok, akiknek sokkal könnyebb a szellemi munka végzése, mint a suli, mivel nekik olyan feladataik vannak, amiket ismereteik segítségével azonnal eldöntenek, mert már megtanulták.

És ez igaz a fizikai munkára is. Legjobb barátom autószerelő, neki nagyon nehéz volt a suli, és amúgy is csak a papír miatt kellett, amit feleslegesnek is érzett jogosan, mivel gyerekkora óta az autók a mindene, kicsitt nagyobb kora óta szerelt minden féle járművet az unokatestvérénél akinek autószerelő műhelye van.

Szóval nagy átlagba igaz, amit a tanulásról mondanak, de mindig van olyan eset ahol ez nem igaz, és ez sok esetben ember függő is.

Szépek a középiskolás diákévek, de visszagondolva valójában egy nagy adag "nesze semmi fogd meg jól" az egész. Nem tanítanak gondolkodni, nem a képességek fejlesztésén van a hangsúly az itthoni oktatási rendszerben, hanem a sok-sok lexikális tudás átadásán. Az egyetlen pozitívum, hogy még egy kis burokban van akkor az ember, nem kell foglalkozzon a politikával, számlákkal, megélhetéssel.

A felsőoktatás már sokkal jobb. Keretek között, de legalább már te oszthatod be az időd. Felnőttként vagy kezelve, végre gondolkodni is kell, a magolás semmire nem visz (mérnökin legalábbis.) Szabadabbnak érzed magad, végre azt tanulhatod ami téged érdekel.

Na de a munka világa. Ha odatetted magad és olyan területen tudsz elhelyezkedni ami tényleg érdekel, akkor szeretni fogod. Főleg ha szellemi munkát végzel, mert akkor nem csak egy robotikus feladatot kell elvégezz. Látod ahogy amit elterveztél megvalósul, egy működő dolgot hoztál létre. Ha felelősséget kell vállalnod a munkádért akkor értelmet nyer az egész. Van miért dolgozni, nem azt érzed hogy cél nélkül kelljen dolgoznod.

Belátható hogy egy építkezésen lévő fizikai munkáson, takarítón, pénztároson nincs akkora felelősség mint egy tervezőn, orvoson akik ha hülyeséget csinálnak akkor emberek halnak meg. Emiatt az előbbi csoport nem is érzi hogy hasznos munkát végezne.

Tehát ha neked kedves területen helyezkedsz majd el, felelősséget kell vállalnod, akkor sokkal jobban fogod szeretni a munkát mint a tanulást.

Azok állítják úgy ahogy a kérdésben írtad akik céltalanul dolgoznak. Kilátástalan az életük, mert nincs semmi kihívás a napjaikban. Nincsenek célok, nincsenek motivációk.

Próbálj "okosba" tanulni. Nem kell mindent bevágni a könyv szerint. Ha megérted valahogy az anyag lényegét, akkor onnantól végig tudod vezetni magadtól is. Illetve nem is kell hogy mindenből jeles legyél (persze szép dolog). Próbáld meglátni a tantárgyhoz kellő gondolkodásmódot. Eleinte sokkal több erőfeszítést igényel, de ha rájössz a kiskapukra akkor onnantól játszi könnyedséggel lehet már tanulni. Más kérdés hogy egyszerűen nem lehet egy osztálynyi embernek megtanítani a gondolkodást, és a legtöbb tanár valójában nem is érti az anyagot annyira, hanem csak mondja amit anno ő is megtanult. Nem világítanak rá az összefüggésekre, nem tanítanak meg gondolkodni. A tananyag meg marad az ami, így sokaknak marad a magolás.

$

"végre gondolkodni is kell, a magolás semmire nem visz (mérnökin legalábbis.)"

Pannon Egyetemen a szó szerint bebiflázással mérnöki több esélyed van, mint, ha megértresz dolgokat :)

Valószínűleg nem ott tanult, aki ilyeneket mond.

Felnőtt viselkedés, hogy ha nem izgat a társadalom megítélése, és van saját értékrended.

Akit zavar a lepontozósdit, az még részben nem nőtt fel.

#16 > Pannon Egyetemen a szó szerint bebiflázással mérnöki több esélyed van, mint, ha megértresz dolgokat :)

Attól függ, hogy mire. Lehet, hogy több esélyed van teljesíteni a tantárgyat, megszerezni a diplomát. Csak ugye amit tanultál, annak egy részét – lehet, hogy csak kis részét, de ki tudja melyik részét – használod is kell az életben. Lehet, hogy bemagoltál valamit, csak mikor nem vegytisztán, hanem kissé komplikáltabb esetben használni kellene azt a tudást, akkor egyrészt eszedbe sem jut, hogy itt egy olyan problémát kellene megoldanod, aminek a megoldását már megtanultad.