Lehetséges, hogy a napi 3l szénsavas víztől sokat szellentek?

Nem feltétlen, ez nagyon egyénfüggő.

Én pl. 150 kilós emberként napi 5..7liter bubis vizet iszom meg és ha más dolog rendben, akkor egyáltalán nem szellentek. Néha kis böfi az ivás után közvetlenül, de ennyi. :)

A kutatók véleménye se egységes ebben a dologban. Sokak szerint a szénsav simán ki tud jönni a tüdőn keresztül, illetve a bőrön is. Kilélegzed a szervezet által termelt saját széndioxiddal egyetemben. Ehhez képest elhanyagolható a többlet.

Mennyiség: van aki 6..8liter vizet megiszik naponta és neki az a megszokott. Cukorbetegség esetén kifejezetten jó, ha kimossa a szervezet a nem kívánt anyagokat. Pl. a vesékből mihamarabb a besűrűsödött cukrot.

A vízmennyiség sem általános receptre felírt patikai mérlegen mérendő tétel. Ha nehezebb, sósabb ételeket eszel, valamiért fokozottabban méregtelenítenek a veséid, májad, akkor sűrűbben pisilsz, és sötétebbet a megszokottnál. Ilyenkor a sok sok mérget ki kell a szervezetnek mosni magából. Ezért akár 2..3-szol is többet kíván az átlagnál. Más esetben meleged van, fokozottan izzadsz, amivel sót veszítesz. Ekkor meg ezért kell több, ráadásul ilyenkor jöhet a sós étel is fokozottan, hogy pótold a vesztességet, mielőtt a szervezet a csontokból és a létfontosságú szervekből kell, hogy kiszedegesse.

Természetgyógyászoknál általánosan elterjedt vélemény, hogy a kellő mennyiségű víz és só élet-halál kérdése, illetve ennek mennyiségét a szervezet pillanatnyi állapotához kell folyamatosan igazítani.

Vagyis ha laborban kísérleteznek, ott stabil, állandó körülmények mellett beáll persze egy optimumszint. De a valós életben ettől szélsőségesen is el kell térni. Ezért reklámozzák a sószegény életmódot egyesek, míg mások ennek ellentétét. A napi vízmennyiséggel is pont ez a helyzet. Vagyis ha szomjasnak érzed magad, mindig igyál bőségesen. Nem baj, ha utána sűrűn ki kell menned WC-re, a szervezet tudja a dolgát. Arra viszont fokozottan figyelj, ha több vizet iszol, több vízoldékony vitamint és ásványi anyagot tartalmazó ételt is kell megenned, ellenkező esetben kimosod az értékes anyagokat és hiánybetegség alakulhat ki.

Ha viszont sokszor keveset iszol a szükségesnél, akkor feldúsul a szervezetedben a sok méreg és lényegében önmagadat mérgezed meg...

A gyakori szellentésnél meg én inkább az emésztőrendszerben élő baktériumflórád felborulására gondolnék.

Van párféle étel, amivel rásegíthetsz a különféle bacikra, amik így megregulázhatják a renitenskedőket.

Vagyis legtöbbször nem a bajt okozókat mérgezzük a szervezetben, hanem a konkurrenseket táplálva érjük el a kívánt hatást. Szóval ne savlekötőket, lúgos porokat, gyógyszereket egyél, mert azzal csak elodázod a bajt, ami később sokkal erősebben és alattomosabban támad.

Kezdetnek próbálj meg 3-3 napig egyáltalán nem enni azon ételek közül, amiket naponta fogyasztasz. Mondjuk 3 napig kukoricát ne. Utána 3 napig húst ne, majd 3 napig tejterméket ne, 3 napig gabonát, stb. És előbb-utóbb le tudod szűkíteni a kört, hogy mely étel okozza. Nem kell semmi máson változtatni, ez csak kísérletezgetés. Mikor rájössz, mely ételcsoport okozza, akkor jöhet az, hogy a csoporton belül kezded variálni, hogy fűszeresen, fűszer nélkül, ez az alcsoport, az a konkrét gabona, stb..

Másik lehetőség a konkurrens elv alkalmazása itt is. Nem azzal foglalkozol, mi okozza, hanem milyen más étel szünteti meg.

Erre remek példa a bab+káposzta páros. Mindkettő gázosodást, fefúvódást okoz, de más baktériumcsoportok táplálásával és elszaporításával éri ezt el. Ha tehát benyomsz délben egy konzerv székelykáposztát, ami elszaporítja az egyik bacicsoportot, utána leküldesz egy órára rá egy doboz nagyszemű, vörös babos (apró szemű fehéret itt soha!) konzervet, akkor nincs gázosodás semmi! Ráadásul mivel két konkurens bacitörzset tápláltál, egy sor egyéb, nem kívánatos bacitörzs erősen megcsappant. Nálam pl. ennyi teljesen elég szokott lenni a bélflóra tartós helyreállításához.

Egy kollégám pl. mindenféle puffadásgátlókat szedett éveken át. Kipróbálta ezt és elsőre bejött neki. Azóta nem is szed emésztést könnyítő gyógyszert.

Szóval egyénfüggő, ki kell kísérletezni. Ha valami megváltozik, nem jön be a korábbi módszer, akkor ismét kísérletezni kell. Az élet ilyen. :)