A csirkemell és saláta kombináció mennyire válik be?

Nem jó.

Ezen az oldalon én és még pár jeles felhasználó épp ezt az aktuális korban elterjedt helytelen diétázási stratégiát próbáljuk megcáfolni, ahányszor csak belebotlunk adott kérdésnél.

" Saláta , csirkemell. " - Már a világ legtöbb helyén a fogyókúrázás szlogenje, arra viszont sajnálatos módon senki sem kérdez rá, hogy " Miért is ? ”.

A testnek szüksége van fehérjére és zsírra. Az “ és ” szót nem lehet helyettesíteni a “ vagy ” szóval. A testnek szüksége van fehérjére ÉS zsírra, a kettő tehát kötelező módon a táplálkozás része kell legyen, akár az egészséget, akár a külsőt vesszük szempontként. Az egészségi részéről azonban most nem fogok írni, mert nem arra összpontosul a kérdés.

A zsír, amelyet megeszel, nem egyenlő a testzsíroddal. A legnagyobb tévhit az, miszerint valaki leginkább a zsírtól hízik és ezért távolról kerülni kell.

Épphogy ellenkezőleg : a zsír a tested fő “ üzemanyaga ”. Ez felelős azért, hogy neked megfelelő energiád legyen és a szervezet ellássa az összes funkcióját. Sorra venném őket:

1. Energia alatt nem azt a fajta energiát értem, amelyet akkor érzel, amikor megiszol 3 dupla eszpresszót és hozzá megeszel két banánt. Az ilyen típusú energiafelszabadulás gyors, intenzív és nagy löketű. Rakétaszerűen hat és az egekig emeli az energiaszintedet, a vérnyomásodról és az inzulinszintedről már nem is beszélve, ugyanakkor egy viszonylag rövid ideig tartó és folyton ingadozó energiaállapot érhető így el , amely hosszútávon meg is terheli a szervezetet keményen.

A zsírbevitel által felszabadított energia azonban ennek épp az ellenkezője: a test természetes és szabályos energiaszintjét biztosítja, ezzel gyakorlatilag az előbb említett mechanizmus összes hátulütőjét kiküszöbölve, hosszantartó és stabil energiát ad neked az egész nap folyamán. Ez fontosabb, mint azt sokak hinnék, ugyanis az energia értékét mindenki csak akkor érzi meg, amikor már az már nincs vagy amikor már annyira taccsra van vágva a szervezet, hogy annak már hónapokra lesz szüksége ahhoz, hogy újrafelépüljön.

A megfelelő energiaszint fontos és vigyázni kell rá. Sem sportolás, sem kondizás, sem semmilyen testi edzés nem hajtható végre, amennyiben valaki nem gondoskodik elegendő energiamennyiségről és energiaMINŐSÉGRŐL. Ezért is hangsúlyozom ezt ki, mert az NEM energia, amit a lányok többsége csinál, hogy bedob napközben pár falatot, hogy éppcsak legyen valami a gyomrában, majd lemegy a konditerembe és 30-60 perc tekerés után már nem bírja tovább, azt is épphogy túlélte valahogy, majd ezután elmegy plázázni ( vagy bármilyen energiaveszteséggel nem járó tevékenységet csinálni, mert különben összeesne az energiahiány miatt ).

2. A szervezet funkciói alatt mindazon feladatokat értem, amelyeket az agyad NORMÁL esetben elvégez.

Ezek a funkciók fizikai, pszichikai, mentális és érzelmi jellegűek egyaránt. Ha magas a vércukorszinted és csökkenteni kell azt, akkor az agyad jelet küld az inzulinnak, hogy csökkentse azt, illetve ha matek vizsga közben eszedbe kell jussanak a lineáris algebra képletei, akkor azt is hasonlóképpen az agyadnak kell elvégeznie. Minden, ami a testedben történik , az agyadtól függ és annak megfelelő működésétől. Ha az agyad nem működik jól, akkor az meglátszik a közérzeteden, a hangulatodon, az érzelmi állapotodon, a gondolkozásodon és nem utolsó sorban a külsődön is.

Nem véletlen az, hogy a salátákon és zsírtalan húsokon élő cicák ( főként ) gyakran panaszkodnak arról, hogy egész nap fáj a fejük, dekoncentráltak, sokat akarnak aludni stb. stb.

Az agy minimum ( azaz legkevesebb ) 60%-a zsír – ezt kevesen tudják. Nem meglepő tehát, hogy az agy megfelelő működéséhez ( na mire van szükség ? mire, mire, mire ? ) ZSIRRA van szükség. Az agy nem fehérjével működik és nem is szénhidráttal ( Ch ) a legjobban, hanem nagyrészt zsírral ( ezért van, hogy aki a zsírt is és a Ch-t is egyaránt kivonja a táplálkozásából, annak gyakorlatilag az agya már nem működik – na jó, ez sarkítva van, de azért valamilyen szinten igaz ).

Ezenkívül , mostmár tehát az agyi részétől eltérve , a zsír ahhoz is szükséges, hogy a szervezeted zsírt adjon le.

Igen, igen, jól olvasod. A szervezet nem akkor ad le zsírt, amikor nem adsz neki elegendő zsírt, hanem amikor „ biztonságosnak érzi azt ”, hogy zsírt adjon le. Ez csak akkor valósul meg , amikor elegendő mennyiségű zsírt biztosítasz neki KÜLSŐ forrásból, ezzel azt a jelet adván neki, hogy „ mostmár mehet a testzsír lefelé, mert gondoskodok elegendő zsírmennyiségről a táplálkozásom által. ” - Amíg a szervezetednek nem adod meg ezt a jelet , addig raktározni fog és nagyon nehezen fogod leadni a testzsírodat , arról nem is beszélve, hogy előbb az izmaid nagy részét fogod elveszíteni.

A zsír szükséges tehát és a fehérje is ahhoz, hogy egy valamire való testzsírcsökkentésről és fitt, karcsú, vonzó testről beszéljünk.

A mai trendi fogyókúrák sz*rt sem érnek és nem kell bedőlni mindenkinek , akik állításuk szerint ezek által szerezték meg „ felettébb bombázó ” külsejüket. Kívülállók közül nem is sejtik sokan, hogy mennyi tabletta, gyógyszer, illetve egyéb ( legális/illegális ) szer van nagyon sok modellalkatú nő mögött, akik 10 év álomkülső érdekében egy életre taccsra vágják a szervezetüket.

De ez már egy másik téma.

MAFIA!

Picit süt belőle a paleo, de ez nagyon szép írás lett. Örömmel olvastam.

Egy kérdésem van, a zsír leadásával kapcsolatban.

A test valamiért valamikor elraktározta a többletkalóriát, zsír formájában. Az ember ettől szeretne megszabadulni. Első lépés, hogy nem viszünk be CH-t. Ekkor a test kénytelen más energiaforrás után nézni. Ha csak zsírt, meg fehérjét eszünk, nyilván nem a fehérjét fogja energiának használni. Egyértelműen marad tehát a zsír. Ami engem érdekelne, hogy ha van elég táplálékkal bevitt zsír, akkor a test miért élné fel a zsírraktárakat? Azt tovább fogja tartogatni arra az időszakra, amikor esetleg nem lesz már kívülről érkező zsírforrás. Egy esetben nyúlna csak a test a raktározott zsírpárnákhoz, amíg kívülről jön elég kaja: ha azokból könnyebben nyerne energiát, mint a kívülről jövő tápanyagból. Vagyis, ha kevésbé lenne energiaigényes a zsírpárnákat lebontani, mint a kajával bevitt zsírt megemészteni.

Addig stimmel tehát a dolog, hogy ha zsírt és fehérjét eszünk, akkor nem fogunk elhízni, de hogyan fogunk fogyni? Vagyis szerintem energiszufficitre mindenképpen szükség van a fogyáshoz. Rosszul látom?

Szintizoli123 – Jó a kérdés. Végigelemezném az elejétől kezdve, hogy esetleg más számára is érthető legyen.

„A test valamiért valamikor elraktározta a többletkalóriát, zsír formájában. ” – Ez maga a következménye egy olyan folyamatnak, amiről kevesen tudnak.

A folyamat lényege az, hogy a bevitt CH megemeli a vércukorszintet. Az inzulin feladata az, hogy a vércukorszintet normálra csökkentse vissza, ugyanis az ember vércukorszintje NORMÁL állapotban kicsivel kevesebb, mint egy teáskanál. EGY teáskanál. Ennyi a vércukorszinted akkor, amikor megfelelő állapotú. A modern ember táplálkozása révén viszont a vércukorszint aligha van normál állapotban, mivel a termédek szénhidrát, amelyet az átlagos ember elfogyaszt naponta, sokkal jobban megemeli a vércukorszintet, mint azt szabad lenne.

Mi történik tehát akkor, amikor a vércukorszint magasra növekedik ? Sok inzulin termelődik, sokkal több, mint amennyire szükség volna, ugyanis a szervezet riadószerűen kezdi el termelni az inzulint azért, hogy a magas vércukorszint ( amely végső esetben halálhoz is vezethet ) minél hamarabb legyen lebontva.

A CH tárolási helye véges, míg zsír tárolási helye végtelen a szervezetben. Ezért van az, hogy nagy bevitelű CH esetében az inzulin minden felesleges CH-t a zsírszövetekbe raktároz el ( mivel előbb írtam, hogy a CH tárolási helye véges, ezért nem lehet “ Ch-t raktározni “ , zsírt viszont annál inkább lehet raktározni ), ezzel csökkentve a vércukorszintet és növelve a test zsírraktárait, mert a szervezet számára az elsődleges szempont az, hogy ne haljon bele a magas vércukorszintbe.

Igy kezd el tehát a test zsírt raktározni magas szénhidrátbevitel esetében.

„Ha csak zsírt, meg fehérjét eszünk, nyilván nem a fehérjét fogja energiának használni. Egyértelműen marad tehát a zsír. “ – Pontosan. A test üzemanyaga a zsír marad, amennyiben nem kap szénhidrátot.

“ Ami engem érdekelne, hogy ha van elég táplálékkal bevitt zsír, akkor a test miért élné fel a zsírraktárakat? “ – A test kiváló alkalmazkodó rendszer, amely a hormon- és enzimképződéseit annak függvényében szabályozza, hogy milyen táplálékot fogyasztunk el.

Egyél elegendő szénhidrátot és a test elegendő inzulint fog termelni ahhoz, hogy lebontsa azt és zsírként raktározza el.

Egyél elegendő fehérjét és a test hozzá fog szokni ahhoz, hogy lebontsa azt a testben, ezzel leépítve az izmokat.

Egyél elegendő zsírt és ……. igen , a test hozzá fog szokni ahhoz, hogy zsírt égessen el.

Épp ez a logikája a folyamatnak, hogy a test ahhoz alkalmazkodik és azt tanulja meg felhasználni, amit kap és nincs abban logika, hogy ha nem eszel elegendő zsírt, akkor is raktároz, valamint ha eszel elegendő zsírt, akkor is raktároz. Érted ? A raktározásra akkor van szükség , amikor valamiből hiány van, ergo amikor elegendő mennyiségű zsírhoz, azaz üzemanyaghoz jut a szervezet, akkor nincs szüksége azt belülről raktároznia.

Az lehet szerintem a gond ennek a folyamatnak a megértésével, hogy maga az eddigi téves információt nehéz elengedni és átalakítani. Ezt a raktározási folyamatot is pont úgy értelmezi az emberek többsége, ahogyan azt nem kellene, vagyis teljes mértékben félreértelmezik azt.

@Szintizoli123 – Az energiadeficittel kapcsolatos részt utoljára hagytam. Ez egy vitatott téma ugyanis még a testépítőknél is.

Feltételezem, hogy hallottál a ketózisról , amelynek épp ez képezi a központi tárgyát, hogy milyen viszonyban van a ketózis állapota és a bevitt energiamennyiség.

Ugye a ketózis az a folyamat, amely akkor áll be a szervezetben, hogyha a CH bevitel rendkívül alacsony ( ez eltérő értéket jelent, de 20-50 gramm között van, nagyon aktív személyek esetében 100 grammig terjedő CH is ketózist eredményezhet ) , valamint a zsír és a fehérje bevitel magas ( azonban itt nagyon fontos az , hogy a zsírbevitel NAGYOBB kell legyen, mint a fehérjebevitel és itt sokan hibáznak; megfelelő zsírbevitel nélkül nem lehet optimális ketózist elérni és az izomlebontás garantált ).

Idáig minden egyszerű, azonban ezen a ponton feltevődik a kérdés: mi a helyzet a kalóriákkal ? Tényleg nincs egy hivatalos álláspont erre nézve, ugyanis testépítők között is ellentmondanak egymásnak.

Az egyik tábor képviselői azt állítják, hogy jelentős testzsírcsökkentést értek el a ketózissal, annak ellenére, hogy nem számolták a kalóriákat és rengeteget fogyasztottak el, erre viszont az ellentábor azzal vág vissza, hogy biztosan nem fogyasztottak olyan sok kalóriát, csak a telítettségérzet miatt tűnt soknak és valójában a kalóriadeficit miatt fogytak, különben esélyük sem lett volna csökkenteni a testzsírt.

Továbbra is nagyon sokan vannak, akik saját állításuk szerint 5000-6000 kcal étrenddel fogytak a ketózis során, ugyanakkor a másik oldalról mindig vannak olyanok, akik az ilyen eredményeket meghazudtolják. Az utóbbiak nyilván azzal érvelnek, hogy nem lehet testzsírcsökkentést elérni úgy, hogy ne létezzen egy adott kalóriadeficit/energiadeficit ( ez az, amire te rákérdeztél konkrétan ). És mégis, számos beszámoló szerint lehetséges ez, még akkor is , ha az a hagyományos elmélet ellen is szólna.

Következtetésként a véleményem az , hogy érdemes górcső alá venni azt, hogy miből is áll a hagyományos elmélet és megállja-e a helyét egy alaposabb elemezgetés során.

Ugye a hagyományos elmélet szerint a zsírveszteség feltétele az energiadeficit, de valójában így van-e ? Az utóbbi években annyi mindent fedeztek fel a test működésével kapcsolatosan, amit régen teljesen másként gondoltak, hogy nem volna meglepő, ha ilyen téren is új álláspontok kerülnének napvilágra.

Valamint megjegyezném azt is, hogy figyelembe veendő az, hogy egyre több testépítő, illetve nem testépítő számolt be arról, hogy magas kalóriabevitel mellett is jelentős zsírcsökkentést ért el, ráadásul nem sacc/kb-ra ment a kalóriaszámlálással, hanem konkrétan kiszámolta és feljegyezte azt. Na most már , hacsak nem küszködik számolási problémákkal minden egyes személy, aki ilyen eredményekről számolt be, akkor ott feltételezhetően olyasmiről van szó, amely egy új szemléletet alkotna a testépítés terén.