Hízás? Mi ennek a biológiája?

Kapizsgálod, de nem teljesen pontos.

A magas inzulinszint hosszútávon inzulinrezisztenciához vezet. Ezért van az, hogyha valaki sok olyan ételt eszik, amelyek megemelik az inzulinszintet, akkor egy ideig lehet, hogy megússza hízás nélkül. Miért ? Mert szükséges némi idő ahhoz, hogy az inzulinrezisztencia kialakuljon. Amíg az inzulin jól működik és képes energiává változtatni a bevitt táplálékot, addig nincs kialakulva az inzulinrezisztencia és az anyagcsere is jól működik, ezért van az, hogy sok vékony személy rengeteg hizlaló kaját eszik és mégse hízik. A bevitt étel energiává alakul, mert az inzulin még kellőképpen letudja bontani azt.

Amikor kialakul az inzulinrezisztencia, a hasnyálmirigy már nem tud elegendő inzulint termelni, ezért a bevitt étel már nincs megfelelően lebontva, így elraktározódik a zsírszövetekbe. Ez a zsírraktározás, amikor a szervezet energianyerés helyett a zsírszövetekbe raktározza a bevitt ételt. Ennek kettős hátránya van:

1) Elindul a hízás

2) Kialakul a fáradékonyság és a folyamatos éhség érzete, mivel a test már ugyanazzal az ételmennyiséggel nem jut elegendő energiához

Dióhéjban ennyi, részletekbe menni most nem érdemes.

„Mi van akkor, ha valaki nem sportol, de durván sok lassú felszívódású, összetett szénhidrátot eszik, mellé még sok fehérjét és zöldséget is, ami még jobban lelassítja a felszívódást. A vércukorszint továbbra is alacsony marad. “ – Nem, a vércukorszint nem marad olyan alacsony, hogy ne tudjál hízni tőle.

Amerikában “ kijavították “ már azt a tévhitet, miszerint az alacsony GI ételek, lassan felszívódó szénhidrátok vagy komplex szénhidrátok ( a három megnevezés ugyanazt képviseli ) nem hizlalnak, ugyanis például a teljes kiőrlésű kenyér glikémiás indexe 71, míg a sima fehér kenyéré 72. Különbség nem sok van, de jó üzlet volt a híres Montigniac diéta sikerkönyv írója számára például.

Ami igazán számít, az a szénhidrátok minősége.

A zöldségekben is szénhidrát van, de azoktól nem hízik az ember.

A teljes kiőrlésű kenyértől viszont simán fellehet pakolni néhány kilót, a közhiedelemmel ellentétben és ugyanez érvényes a burgonyára, rizsre, gabonatermékekre, stb.

Tehát válaszolva a kérdésre: igen, hízhatsz akkor, hogyha az utóbbiakból eszel.

“ Heti fél kiló hízáshoz mi lenne az optimális összetétel az egyszerű és összetett szénhidrátok fogyasztását illetően? “ – Heti fél kiló fogyás elméletileg 3500 kcal többletet feltételez. Ebből mennyi lenne a szénhidrátok aránya ? Minél több, amíg a kívánt hízás el nem indul.

Anno Dr. Atkins kísérletezett a testre szabott szénhidrátmennyiséggel, de ő is arra a következtetésre jutott, hogy különbözőek vagyunk, így mindenkinek egyénileg kell kikísérleteznie azt a mennyiséget, amelytől hízik/ súlyt veszít/ illetve súlyt tart. Nincs egy általános érték, mert van aki például 100 gramm CH-tól hízik és van aki 100 gramm CH-tól súlyt tart.

Mivel gondolom eddig sem tartottál feljegyzést a bevitt CH mennyiségről, ezért nincs viszonyítási alap. Viszont mostantól elkezdheted megfigyelni, hogyha adott heten belül napi X gramm CH-t fogyasztasz, akkor az milyen mértékben befolyásolja a testsúlyodat.

“ Sport nélkül, azonos kalóriabevitelt feltételezve van különbség a hízás minőségében, ha azt komplex ill. ha azt egyszerű CH-val érjük el? “ – Viszonylag nincs, de ismétlem, fontos a szénhidrát forrása. A tejtermék, gabona, burgonya, cukrozott termékek- ezek mind jobban hizlalnak, mint a zöldségek és gyümölcsök ( noha ezek is tartalmaznak szénhidrátok, de teljesen más forrásból származnak ).