Mik a zsírok, mik a zsírsavak?

A zsírok (lipidek) különböző összetételű, élő szervezetekben előforduló vegyületek, melyek elsősorban közös fizikai és biológiai tulajdonságaik miatt kerültek egy csoportba: vízben nem, de egyes szerves oldószerekben jól oldódnak (benzol, aceton, éter, petroléter).

A zsírok építőkövei a zsírsavak két csoportba sorolhatóak:

kettős kötést nem tartalmazó telített zsírsavak,

kettős kötéssel kapcsolódó telítetlen zsírsavak.

A kettős kötés jelentősége abban rejlik, hogy a kettős kémiai kötést tartalmazó zsírsavak a kettős kötések mentén könnyen felszakadhatnak, így sokkal emészthetőbbé válnak, mint a kettős kötést nem tartalmazó telített zsírsavak. Ráadásul a telített zsírsavaknak koleszterin szintet emelő hatásuk is jelentős, míg a telítetlen zsírsavaknak csekély. Az esszenciális zsírok- fontos energiaforrások, és nagy szerepet játszanak az egészséges sejtműködésben. Az esszenciális a kulcsszó ami orvosi nyelven azt jelenti, hogy ezek a zsírok feltétlenül szükségesek az egészséges élethez. Nélkülük semmiképpen nem lehetünk egészségesek.

1930-as években a kutatók rájöttek, hogy az összes növényben vagy állatban fellelhető zsír között csak kettő van, amelyhez szervezetünknek feltétlenül hozzá kell jutnia, ezek pedig az:

omega-3 olajok (linolsav, arachidonsav és származékaik)

omega-6 olajok (linolénsav és származékai) családjába tartoznak.

Ha ezeket az alapvető zsírsavakat elhagyjuk az étkezésünkből, az egészségünk láthatja kárát - ugyanúgy, mintha a vitaminokat vagy az ásványi anyagokat hagyjuk ki. A zsírok az emberi szervezet mintegy 12-20%-át alkotják, melynek legnagyobb része triglicerid, ezek a zsírszövet- „raktár” zsírjai. Mennyiségük nagymértékben fokozódhat elhízáskor, amikor nemcsak a fölöslegben fogyasztott zsírfélék, hanem a szénhidrátok is trigliceriddé alakulva raktározódnak el a zsírsejtekben.

Az energia a zsírszövetben tárolódik, és átlagosan kb.1%-kal nő kétévenként a kor előrehaladásával. A zsírsejtek mérete, sőt száma is jelentősen nőhet, az utóbbi főleg csecsemő- és gyermekkorban. Mind a hízás, mind pedig a fogyás hormonális és idegrendszeri szabályozás útján megy végbe. Elhízáskor nemcsak triglicerid-, hanem koleszterin túltermelés is jelentkezik. Általában 2 kg-os súlytöbblet naponta kb.20mg (!) koleszterin-többlettermelést jelent. Ez azonban nem jelenti mindenkinél a vér koleszterin szintjének a megemelkedését, de a népesség egy részében azonban fennáll a lehetősége.