Egészséges-e a vegán életmód?

Hát kvra nem az.

Állj a tükör elé, nézd meg a fogazatod. Mindenevő vagy, mindenféle vitaminra, ásványi anyagra, teljes értékű aminosavra szükséged van, amit a vegán divatkoszt nem tud biztosítani.

Ez olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy egészséges-e a vegyes étrend.

A válasz: attól függ, hogy nálad pontosan mit takar ez a fogalom.

A b12-t mindenképp extra kell szedni, a mindenevőknek is javasolt. A nyugati társadalmak nagyrésze B12 hiányban szenved, és nem is tudnak róla. A legtöbb tanulmány szerint ez az arány 30% feletti. A b12 sem állati, sem növényi tápanyagokban nincs meg - baktériumok termelik, melyek a talajban élnek. Az ember sajnos a vizek szűrése és a rovarirtók használata miatt már nem jut hozzá ehhez természetes forrásából, ahogy az állatok sem. Így az állatoknak takarmány vagy injekció formájában adják be, de az állati termékeket elfogyasztva sem hasznosul sajnos megfelelően a szervezetben. Ezért érdemes mindenképpen tabletta formában pótolni - akár vegán vagy akár nem.

Ami azt illeti olyan hogy egészséges-e a vegán életmód, olyan önmagában nincs. Vegán az is, ha krumplit eszel kenyérrel, és az tuti nem egészséges. Ahogy mindenevőként sem egészséges mondjuk ha csak húst eszel tojással, mind a kettő alultápláltsághoz és súlyos vitamin-és ásványi anyag hiányhoz vezet.

A teljes értékű növényi étrend, mely megfelelő arányban tartalmaz hüvelyeseket, gabonákat, olajos magvakat, zöldségeket, gyümölcsöket az igen, nagyon egészséges, sőt, sokkal egészségesebb mint a mindenevő étrend.

Az [Ausztrál Dietetikusok Szövetsége], [Kanadai Dietetikusok Szövetsége], a [Physicians Comittee for Responsible Medicine], a [British Dietetics Association], és az [Academy of Nutrition and Dietetics] is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is), és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem nemrég az Orvosi Hetilapban jelentetett meg egy [tanulmányt a növényi étrend előnyeiről], és ők is ezen a véleményen voltak. Sőt, ők a cikkben a növényi étrendet bizonyos tipikus mai népbetegségek (elhízás, szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, magas vérnyomás, cukorbetegség, csontritkulás stb.) kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották.

Emellett a [British Dietetics Association] szerint: "Alacsonyabb kockázattal jár a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, egyes rákos megbetegedések és a magas koleszterin szint tekintetében. Ez amiatt lehet, mert ezek az étrendek kevesebb telített zsírt, kevesebb kalóriát tartalmaznak, és gazdagabbak rostokban, fitonutriensekben/fitokemikáliákban (ezeknek védő tulajdonságokkal rendelkezhetnek) , mint a nem-vegetáriánus étrendek."

A [Kanadai Dietetikusok Szövetsége] amellett foglalt állást, hogy "az egészséges vegán étrendnek megannyi egészségre gyakorolt pozitív hatása ismert: alacsonyabb arányban fordul elő az elhízás, a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a magas vérkoleszterinszint, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rákos megbetegedések."

Tovább megyek, a [John Hopkins Közegészségtudományi Iskola] a következőt mondja: "Meggyőző tudományos bizonyítékok rámutatnak a túlzott húsfogyasztás, különösen a vörös- és a feldolgozott húsok és a szívbetegségek, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, bizonyos típusú rákos megbetegedések és korai elhalálozások kapcsolatára. A zöldségben, gyümölcsben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben gazdag étrend segíthet megelőzni ezeket a betegségeket, és számos más egészségügyi előnnyel is járhat. [...] Az USÁ-ban fogyasztott a fehérjetartalmú ételek többsége hús, vagy egyéb állati eredetű termék, melyekben gyakran magas a telített zsír és koleszterin tartalma, ellentétben a tápanyagban gazdag, és az egészségünkre jó hatással lévő növényi alternatívákkal (pl. bab, borsó, lencse, szója termékek, diófélék és magvak)."

Az [American Journal of Clinical Nutrition] szerint pedig: "A nagyon alacsony húsfogyasztást vizsgálva a hat tanulmányból négynél azt figyelték meg, hogy jelentősen csökkent az elhalálozás veszélye. [...] Az észak-amerikai és az európai felnőttek jelenlegi jelenlegi kohortadatai azt mutatják, hogy azok körében, akik nagyon kevés húst fogyasztanak, tovább élnek."

A Harvard Health Publication pedig két tanulmányt is közzétett már a témában. Az [egyikben] ezt írták: "A húsfogyasztás és a vastagbélrák kapcsolatát vizsgáló tanulmány méta-analíziséből arra jutottak, hogy a jelentős mennyiségű vörös hús fogyasztása 28%-kal, a feldolgozott húsok nagy mennyiségű fogyasztása pedig 20%-kal növeli a kockázatot."

A [másikban] pedig ezt: "Úgy látszik az 'egészséges húsfogyasztás' egy oximoron lett [...] A tanulmány szerint azok, akik a legnagyobb mennyiségű vörös húst fogyasztották, általában fiatalabban hunytak el, és ennek gyakrabban volt az oka a keringési rendszer megbetegedései és a rák [...] még akkor is, ha a kutatók ellensúlyozták az egészségtelen életmód hatásait, az elhalálozások és a húsfogyasztás továbbra is összefüggésben álltak."

A [Physicians Committee for Responsible Medicine] ezt is kijelentette: "Két összefüggés rendre megjelenik a daganatos megbetegedéseket vizsgáló kutatásokban: a zöldségek és a gyümölcsök segítenek csökkenteni, a hús, az állati és a zsíros termékek pedig gyakran kockázatnövelő tényezőként jelennek meg. [...] Nem meglepő, hogy a vegetáriánusoknak van a legkisebb esélye a daganatos megbetegedésre, jelentősen kisebb, mint a húsevőknek."

Ezek mellett például az [American Association of Clinical Endocrinologists] is állást foglalt az ügyben, illetve [itt] is olvashattok további információkat a témával kapcsolatban.

Ezek után kijelenthetjük, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend nemcsak megfelelő lehet minden életkorban és állapotban, hanem tipikus mai népbetegségekkel szemben nyújt segítséget a hatékony megelőzéshez, és segíthet kezelni is ezeket a betegségeket.