A sztereogram látás milyen hatással van a szemre?

Szerintem nem káros, mert ez tulajdonképpen csak annyi, hogy nem 30 cm távolba nézel, ahol a monitor igazából van, hanem 20-30 centivel mögé. És azt is tudjuk, hogy inkább a túl sokat közelre nézés rontja az ember távolra látási képességeit ("amit nem használsz, az elsorvad"), tehát szerintem semmiképp sem lehet káros az, hogy "átnézel" tárgyakon. Sőt, mikor bambulunk, akkor is ezt csináljuk. Nem vetted még észre? ;)

Üdv. (22/N)

Jesszus...dehogy. :) Mikor "végtelen" távolba nézünk, akkor a két szem előrefelé néz. Ahogy egyre közelebbre, úgy a két szem nézési vonala egyre jobban keresztezi egymást. De erre miért nem jöttél rá magadtól is? Szerintem te is tudod jól, hogyha az ujjadat nézed és közelíted, akkor "kancsalodik" be a szemed, de ha távolabbra nézel, akkor az a "kancsalság" csökken. Azért látod összemosódottnak a többi tárgyat, mert a két szemünk más és más képet lát. Tehát mivel kb. 7-8 centire vannak egymástól, más irányból látják a világot. Ha nem azokra a tárgyakra figyelsz, amikre a szemeddel fókuszálsz (célzol...ahova fókuszálsz, abban a pontban keresztezik egymást a szemeid nézésvonalai), akkor a környezetből "kettő" lesz azért, mert a nem fókuszált tárgyakat a jobb szemed jobbról látja, a bal szemed pedig balról, és ez a két kép nem fedi egymást. Amit élesen látsz, olyankor a két szem által látott kép kb. ugyanott van.

De azért csatolok képeket, hogy jobban értsd.

Nézd a kislányt:

[link]

Amikor a lapra néz, akkor a szemei kicsit befelé állnak, mert közelebbre kell nézni. Amikor a lap fölött elnéz a távolba, akkor nem lesz kancsal, hanem kb. párhuzamosak a nézésvonalai (hiszen akkor nem állna össze egy értelmes kép a fejében a távoli képről, mert nem fedné egymást a két szemével látott kép). Amikor pedig a lapon át néz, pont ugyanazt csinálja, mint amikor villámolvas az ember, vagy sztereogramot néz. Nem a lapra fókuszál, hanem távolabb, tehát nem annyira bandzsán néz, hanem széjjelebb, de ettől még látja a lapot. Az meg mellékes, hogy mivel nem a lapra néz, ezért a két szeme a lapot nem egyforma szögből látja, így a két kép nem fedi egymást, ezért lát két lapot egymásba mosódva.

Mondok neked egy kísérletet, próbáld ki. Tedd magad elé az egyik ujjad és nézd. Most nézz messzebbre, mondjuk a falra, de úgy, hogy közben lásd magad előtt az ujjadat. Igen, most olyan, mintha kettő lenne belőle. Most csukd be az egyik szemed, és jegyezd meg, hogy a falon kb. hol volt az ujjad képe. Most a másik szemedet csukd be és az előző legyen nyitva, és így azt fogod látni, hogy már máshol látszik az ujjad a falon. Váltogasd még így egy darabig a fél szemmel való nézést, és rá fogsz jönni, hogy ez csak azért lehet, mert a két szemed más szögből látja az ujjadat...csak mikor mindkét szemeddel az ujjadra nézel, akkor ez a két kép ugyanott van, és újra egy lesz belőle.

Még kép:

[link]

Igen, egyéb bonyolultság, hogy nem elég az éleslátáshoz, hogy a szemeidet jó irányba állítsd, hanem a pupilla is segít a fókuszálásban.

Ez a videó már arról is szól, hogy miért nem lát valaki távolra vagy közelre: https://www.youtube.com/watch?v=_5dEO-LRV-g

Angolul van, de szerintem a képek alapján érthető.

Te hány éves vagy amúgy? Nem lehetsz valami idős, hogy ilyesmiket kérdezel. :)

Sajnálom, csak nem bírtam feldolgozni, hogy valaki logikailag ne jusson el magától oda, hogy ha átnézek egy tárgyon, attól még az pont olyan, mintha a mögötte lévő szobanövényt nézném, vagy akármit. Nálam ez érzelmileg verte le a biztosítékot, mert bár én fizikusnak tanulok, nem várom el mindenkitől a mindentudást, hiszen sok dolgot én sem értek. De azt nem tudtam egyszerűen feldolgozni, hogy emlékszem, hogy a barátnőim is (akik közel sem fizikus természetűek), ők is 6 évesen kitapasztalták a szem ezen működését. Olyan érzésem lett az első válaszom utáni kérdéseid hatására, hogy: "Leírtam a választ, és olyan kérdést tesz fel, mintha a válaszom nem tartalmazná a kérdésére a feleletet. Figyel ez a kérdező egyáltalán rám? Miért nem figyel? De hát leírtam, hogy egy tárgyon át nézni csak annyit tesz, mintha egy 20-30 centivel távolabbi tárgyat néznénk...az pedig a normális szemműködés része, hogy tudunk távolabbi dolgokat is nézni. Talán úgy látta mások tekintetén, hogy mikor a távolba néznek, akkor valami rendellenes történik a szemükkel? Nem hiszem. Nem értem. Mit nem ért? Talán nincs elég élettapasztalata, hogy ennyit megfigyelt volna? Talán még gyerek?".

Szóval nem akartam lehúzó lenni, csak úgy éreztem, hogy kérdezel valamit, utána pedig nem erőlteted meg magad, hogy rendesen odafigyelj. Ez esett rosszul. Sajnálom, elég érzékeny vagyok arra, ha nem értenek meg, de megpróbálom ezen túl jobban elviselni.

Mert azt írtad, hogy "igen de ilyenkor nem áll kicsit kancsán a szemünk?".

És én erre azt gondoltam, hogy: Az "igen de" számomra azt jelenti, hogy "igen, megértette a válaszomat, de a válaszom mégsem tartalmazza a szükséges információt" Dehogynem tartalmazza. Miért? Jobban kéne kancsalul álljon a szemünk, ha átnézünk egy tárgyon, mint amikor bármi mást nézünk? Ugyanúgy nézünk át a tárgyakon, mint mikor egy konkrét valamit nézünk. Szóval tényleg. Gondolj bele. Azt írtad: "igen de". Olyan, mintha leírtam volna, hogy 5+5 az 10, és erre te megkérdeznéd, hogy "igen de nem 11". Már egyszer leírtam, hogy nem 11, hanem 10. Ismered ezt az érzést, mikor valaki nem akarja meghallani/megérteni, amit mondasz? Tehát engem egyáltalán nem a "buta kérdés" zavart, hiszen diákokat korrepetálok matekból meg fizikából, és a többségük nem nagyon tehetséges, vagy pedig nem bízik magában. Nem szoktam őket lehurrogni, ha kérdeznek valamit. Pusztán akkor hápogok egy kicsit, mikor mondom: "ez itt egy derékszögű háromszög lesz a Thalész-tétel miatt" erre megkérdi "de miért?" mondom: "azért, mert a kör átmérőjének két végpontjából a körvonal bármely pontja derékszögben látszik...ezt találta ki egy ősi tudós bácsi"...erre kérdi: "és biztos, hogy derékszögű?"....én: "hidd el...pár száz éve már eléggé bevált ez a tétel, jobb, ha elhiszed. Én sem értek mindent, vagy órákba telne, mire levezetném, de ha már előttem feltaláltak valamit, miért kéne újra feltalálni, ha használni lehet?"

Ilyesmi.

Tehát csak akarom mondani, hogy lehet, hogy megpróbálhatnád többet elemezni mások mondatait, még mielőtt félreértenéd. Mert, ha téves következtetéseket vonsz le, akkor még azt hiheted, hogy: "Viszont te eléggé lehúzó személyiség lehetsz, nem tudom miért kell kiakadni azon mert a másik a számára kevésbé ismert témáról feltett egy "nagyon buta" kérdést.Ráadásul még a koromat is megkérdőjelezed a kérdés alapján. "

Látod? Te így következtettél:

nem ismert témáról kérdezni "butaságot" --> a válaszadó kiakadt emiatt --> annyira butának nézett, hogy még a korodat is megkérdőjelezte

Ez, ahogy te következtettél, csak arra vezet, hogy azt hiszed, butának gondoltalak. Nem butának, hanem pont ezaz, hogy nem akartalak butának gondolni, ezért inkább arra gondoltam, hogy:

- ez a hölgy nem szentelt elég figyelmet a válaszom értelmezésére...tehát kicsit szétszórt, de akkor én meg a falnak magyarázok?

- vagy ez a hölgy tán még gyerek, és azért nem érti, mit mondok, de akkor én megint csak a falnak magyarázok

Tehát én inkább elviseltem volna a tudatot, hogy:

1, nem vagy elég alapos

2, gyerek vagy

mert ezeken még könnyen változtathat az idő és az erőfeszítéseid

mint, hogy sértő módon azt feltételezzem, hogy:

3, felfogóképességed reménytelen

mert ezen már sokkal nehezebb változtatnia az embernek.

Inkább megpróbáltam a nem a legrosszabbat visszajelezni, mert szerintem az embereknek igenis jó a gondolkodási képességük, csak sokuk nem elég igényes rá, hogy gondozza az elméjét. Sokszor látom, hogy emberek inkább el akarják hinni magukról, hogy ők buták, és úgy is viselkednek inkább, minthogy erőfeszítéseket tegyenek, hogy esetleg kiderüljön, hogy igenis okosak. Aki el tud jutni busszal A pontból B pontba, vagy el tudja intézni a nagybevásárlást, az ne mondja nekem, hogy buta, és ne is csináljon úgy, mert kitérek a hitemből.

Igenis higgy magadban, és legyél igényes a gondolkodásodra. Igenis meg kell dolgoznod azért, hogy új dolgokat érts meg. Nem fogják mindig a szádba rágni a válaszokat. A helyedben én megküzdöttem volna a válaszért, és lefényképeztem volna magam, ahogy úgy nézek, mint mikor sztereogramokat nézek. Vagy ha nem lett volna fényképezőm, megkértem volna valakit, hogy mondja meg, hogy milyen olyankor a szemem.

Még ezt is kibírtam, hogy nem vetted a fáradságot, hogy magad utána nézz:

- fényképezőgép

- barátok

- internet

- józan paraszti ész + kísérletezés otthon önmagaddal (pl. az ujjaddal, vagy végiggondolni, hogy hova is nézel, mikor sztereogramot nézel)

Nem mellékesen, a sztereogramok nézési technikáját nagyon sok helyen írja az internet, és mindenhol írja, hogy "ne a monitorra, hanem kicsit mögé fókuszálj...mintha egy tárgyat akarnál nézni mögötte, csak épp útban van a monitor".

És akkor én lettem a lehúzó a végén, mert nem voltam elégedett a hozzáállásoddal, hogy várod a sült galambot.

Gondold végig az én helyzetemet is, hogy bennem ezek zajlottak le, és hogy te hogy érezted volna magad az én helyemben.

Tessék, beírtam a google-be, hogy "sztereogram látás", és az első találat:

[link]

Idézem (hátha elromlana a link a jövőben):

"A látás becsapható, annak köszönhetően, hogy az emberi agy absztrahál, elhanyagol, asszociál, és a gyorsaságot tartja „szem előtt”. Látási illúziók akkor keletkeznek, ha a látvány egymásnak ellentmondó jeleket indukál. Ismertebb illúziók:

 Egy szürke tárgy fekete környezetben világosabbnak tűnik, mint fehérben.

 Egyforma hosszúságú, egymásra merőleges vonalak közül a függőlegesek hosszabbnak tűnnek, mint a vízszintes.

 A fehéren izzó objektum nagyobbnak látszik, mint a valóságban.

 Tiszta időben távolabbi tárgyak közelebbieknek látszanak, párás levegőben ez fordítva történik.

 Egy objektum piros fénnyel fehér lapra vetett árnyéka zöldes színű (kiegészítő színek).

 Felületesen nézve bizonyos ábrákat térbelinek látunk annak ellenére, hogy ilyen térbeli ábrák nem is léteznek.

 Ha egy ábra sok olyan elemet tartalmaz, amelyek a perspektíva érzékeltetésére szolgálnak, akkor azt akkor is perspektivikusnak látjuk, ha nem az.

Tehát térlátásunk azon alapszik, hogy két szemünk más-más képet lát és ezeket az agy térinformációkká alakítja át. Ezt szimulálja a sztereogram.

Hogyan nézzük a sztereogramokat? Sztereogramok nézésére négy módszer ismeretes:

 Piros-zöld szemüveggel.

 Ellazulva, meredten kell nézni a képet 40-50 cm távolságból néhány percig úgy, hogy ne egy pontra koncentráljunk, hanem csak „bambuljunk”.

 Hajolj teljesen közel a képhez, majd lassan távolodjunk el tőle 40-50 cm-re, miközben a szemünk ugyanúgy néz, mint mikor közel volt a képhez.

 40-50 cm távolságból a kép felé nézve ne a látható képre nézzünk, hanem a kép mögé 40-50 cm távolságra."

Egyébként én úgy tudom, hogy semmi sem rontja a látásunkat, ami nem erőlteti. Szóval pl. vannak olyan történetek, hogy sokaknak elromlott a látásuk, akik olyan munkát végeztek, ahol lámpafénynél nagyon közelre kellett nézni. A sztereogramot úgy érdemes nézni, hogy ne erőltesd a szemed, tehát lazán. Azt nem tudom, hogy te ezt hogy éled meg, hogy ellazult vagy-e, vagy erőlteted a nézést.

Találtam még egy kis infót:

http://www.gyakorikerdesek.hu/egeszseg__szemproblemak__52238..

Szerintem annyit javít, hogy:

1, szórakoztató

2, ellazít lelkileg

3, ellazít fizikailag

4, a bambulás egy kifejezetten előnyös agyi állapot, mert olyankor végre nem terheled az agyad, mint egész nap a sok külvilági ingerrel, hanem kicsit hagyod meditatívabb állapotba jutni

Na jó, többet nem kutatok a téma után, mert már túlerőltettem a szemem. :D Megyek egy kis sztereogram néző túrára. ;)

Hali!