Mit kell és mit lehet tenni elsősegélynyújtásként?

g: erre nem tudom a megoldást.

h: a BKV járatain az érvényes jeggyel utazóknak biztosítás van érvényben. Tehát az biztos, hogy a BKV valamennyire felel. A dolgozóknak munkába jövet/menet a munkahely felel az épségükért, de az iskolában nem tudom. Szerintem a BKV-n kívül senki, ill. a szülő.

i: a standard elsősegélynyújtás szabályai vannak érvényben. Erről sok helyen olvashatsz, pl itt [link]

Szia!

g: Az iskolákban a legtöbbször előforduló dolgok, az ájulás (ünnepségek alkalmával), sportsérülések (tesiórákon). Sportsérülések lehetnek, törés, ficam, rándulás.

h: Én úgy tudom, hogy otthon-iskola: szülő, iskola-otthon: iskola. De erre ne vegyél mérget, hogy így van.

i: Az első és legfontosabb dolog, hogy a sérülésről pontos diagnózist állíts fel. Szóval ha jobb láb törött akkor ne jobb láb ficamot mondj. Ha nem tudod megállapítani akkor kérj segítséget! Két különféle típus van: járóbeteg és a fekvőbeteg. Járóbeteg: felsővégtag sérülések(kívéve az artériás és vénás vérzés). A többit lehet sorolni fekvőbeteghez. A fekvőbeteghez célszerű mentőt hívni. A pontos diagnózis után mérlegelned kell, hogy tudsz-e rajta segíteni (feltételezem igen), és hogy mit kell csinálnod. Érdemes mindenképp segítséget hívnod, ha nem lesz rá szükséged, akkor is jó, ha ott van. Bárki lehet az. Ha olyan az eset, akkor elmondani neki, hogy mit észleltél és hívjon mentőt, Te addig tudsz az elsősegélynyújtással foglalkozni. Ha meg nem olyan, akkor is jó, ha ott van, mondjuk törésrögzítésnél tartóhúzást csinál, vagy épp rögzít. Segítségnyújtásnak hívjuk mindazon tevékenységet, amely beavatkozások során nem éri kár a sérültet. Szóval, ha hívsz mentőt, forgalmas úton kiteszed a háromszöget vagy leállítod a forgalmat, hívsz segítséget, ellátod a sérülést ez már mindenképp segítségnyújtásnak minősül. De tudni kell, azt is, hogy ha látsz egy sérültet viselkedj vele úgy, ahogy Te is elvárnád, ha Te lennél a sérült helyébe!!!