Lehet, hogy eltört a lábujjam. Normális, hogy minden nap egyre jobban fáj?
Múlt szerdán belerúgtam a szobám küszöbébe a nagyujjam melletti ujjal. Sose beszélek csúnyán, de annyira fájt, hogy egy igen hosszú, szaftos káromkodás kicsúszott a számon. A körmöm alatt lett egy vágás, ami vérzett. Még két napig szivárgott belőle néha először vér, aztán egy átlátszó folyadék. Folyton hozzáragadt a zokni és mindig újból feltépte.
Mozgatásra nagyon fáj, érintésre is. Az első 2-3 napban egy kicsit be volt dagadva, most már szerintem nincs. Viszont napról napra egyre jobban fáj, és mintha tegnap óta egy kicsit ferdébb lenne.
Orvosnál nem voltam, de szerintem el van törve. Azért nem mentem, mert a családban volt már több törött lábujj is, és mindenkinek ugyanazt mondta a doki: kemény talpú cipő, pihentetés, jegelés, és rögzíteni kell a szomszédos ujjhoz. Előbbieket betartom amennyire tudom (dolgoznom kell, de irodai munkát végzek, úgyhogy csak addig kell járkálnom, amíg be nem érek), de rögzíteni nem tudom. A nagyujjam és a törött ujj között egy nagy luk van, akkora, hogy még egy ujj beférne oda. Nem tudom őket egymáshoz rögzíteni. (Mindig is ilyen volt az ujjam, mindkét lábamon, ez nem sérüléstől van.)
Szerintetek is eltört? Normális, hogy egyre jobban fáj? Kezeljem tovább otthon, vagy menjek el orvoshoz?
Első nap nem gondoltam rá, hogy le kéne ragasztani. Hajnali fél négykor kell kelnem, hogy beérjek az irodába, és reggel még félig alszok. Második nap meg szimplán hülye voltam, gondolhattam volna rá.
Amúgy a seb már nem néz ki rosszul. Van rajta var, elég vastag, de nem gennyes, nincs semmi beleragadva. Nem nagyon érek hozzá, mert fáj (nem a seb, hanem az ujjam).
Várjak még, hátha javul, vagy már most jó lenne elmenni sebészetre? Már egy hete történt, az első 1-2 nap után sokat javult, aztán a hétvégén kezdett egy picit jobban fájni, ma meg már azt se tudom, milyen helyzetbe rakjam a lábamat, sehogy se jó, és szúr, mindig belenyilall a fájdalom, és folyamatosan olyan érzésem van, mintha egy kis, puha súly (pl. babzsák) lenne rajta (mezítláb, fekve is, nem csak cipőben). Néha pár percig jó, aztán megint nem, pedig nem is mozgatom, mert mindig abban reménykedek, hogy most majd jó lesz.
#3
Eddig azért nem mentem, mert a környezetemben mindenkinek ugyanazt mondták törött lábujjra. Senkinek nem csináltak vele semmit. Csak sajnos nekem egyre jobban fáj.
Ma el akartam menni, nem tudtam, hogy Semmelweis nap van, úgyhogy majd holnap elmegyek.
Ezt a tortúrát... Egy óra volt, mire csak eljutottam a recepcióig. :D
A jó hír az, hogy nem törés. A rossz hír az, hogy még sokáig fájni fog, és semmit nem tudnak vele kezdeni. Azokat mondták el, amit eddig is tudtam, pihentetés, borogatás, meg be lehet kenni fájdalomcsillapító tartalmú kenőccsel.
Semmi újat nem tudtam meg, de cserébe jól leégtem, mert kint kellett állni egy órát a napon, mert olyan lassan engedtek be a recepcióra. Értem én, hogy koronavírus, meg vigyázni kell, de legalább árnyékot biztosíthattak volna...
A biztonságról meg... Rajtam kívül 6 emberen volt rajta rendesen a maszk, ebből 1 orvos, 1 asszisztens és 2 recepciós. Mindenki másnak vagy csak a száján volt rajta, vagy még ott se. Az ott dolgozók is lehúzták az orrukról. Volt olyan ápolónő, akinek még az állán se volt rajta. Így aztán sok értelme van ennek az egész beléptetős mizériának. :/
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!