Mult héten voltam nőgyógyásznál. Azt mondta, ha egy hét múlva visszamegyek rákszűrést végez. Ez mit jelent? Vagyis, kellemetlen? És mit derít még ki? Szóval ha 1-2 hetes terhes lennék azt is észrevenné?

Mit csinál a nőgyógyász amikor „rákot szűr”? Kissé leegyszerűsítve a leírást, haladjuk kívülről befelé, ahogy a nőgyógyász is teszi. Meggyújt egy erős fényű lámpát és:

1. Megtekinti a külső nemi szerveket: ez egy szűrésként is felfogható, amennyiben ha itt elváltozásokat lát, annak természete további (diagnosztikus) vizsgálattal tisztázható. "Rák" szempontból elsősorban a hüvelybemenet (vulva) rákja jön itt szóba, ez inkább idősebb korban szokott előfordulni.

2. Előveszi a feltáráshoz használt eszközt (köznapi neve kacsa) és a hüvelybe vezetve, annak lapátjait széttárva úgymond feltárja a hüvelyt, ezenközben megtekinti a hüvelyfalat, melyen szintén lehet kóros elváltozás, végül látótérbe kerül a külső méhszáj (portio). A külső méhszájat egy erre a célra szolgáló nagyítóval felszerelt eszközzel (kolposzkóp) megtekinti (kolposzkópia), majd egy erre a célra kifejlesztett többnyire kisseprőhöz hasonló eszközzel sejtmintát vesz a külső méhszájról, annak környékéről és a külső méhszáj felől a méhbe vezető csatornácskából (nyakcsatorna). Ez a művelet a citológiai (sejttani) mintavétel a tulajdonképpeni „rákszűrés”. Ez a terület a rákkeletkezés szempontjából leginkább veszélyeztetett terület. Az így nyert sejteket (ezt hívjuk kenetnek) megfestik, szakértő szemek (citológiai előszűrő asszisztens, citológus szakorvos) megvizsgálják és véleményt nyilvánítanak arról, hogy az így levett sejtek között van–e olyan, mely gyanús lenne. Az így kapott vélemény nem nyilatkozik arról, hogy van-e méhnyak rák, csak arról, hogy ennek gyanúja fennáll-e (ezért hívjuk szűrővizsgálatnak és nem diagnosztikus vizsgálatnak). A gyanú fokozatait régebben „P” betűvel és számmal (1-5 ig), napjainkban ehhez fűzött szakszöveggel is jellemzik. Ha a gyanú nem áll fenn P1 vagy P2 jelzést kap a kenet, gyanú esetén P3-P4 vagy P5 jelzést kapunk. Természetesen a gyanú annál megalapozottabb, minél nagyobb a szám értéke.

3. A feltáró eszközt eltávolítjuk, és „szokásos” vizsgálatot (ezt bimanuális, vagy kismedencei vizsgálatnak is nevezik) végzünk, melynek során megtapintjuk a méhet, ha elérhető a petefészkeket is. Ez a vizsgálat rákszűrés szempontjából alig értékelhető, mert a méh többi részének, a petevezetőnek vagy a petefészkeknek nincs olyan rákszűrő módszerük, mint a méhnyaknak. Azaz nem rendelkezünk szűrővizsgálattal petefészek és a méh test és nyálkahártya rákjának vonatkozásában, ezek a betegségek másként, tünetek alapján, pl. rendellenes méhvérzés, vagy a vizsgálat során talált tapintási eltérés, derülhetnek ki. (Szűrővizsgálat azt jelenti, hogy a páciensnek nincs semmi tünete, ha tünetek alapján találjuk meg a bajt azt már nem nevezhetjük szűrésnek)

4. Megtapintjuk, szabályos előírt módszerrel az emlőket. Ezt emlőszűrésnek nevezzük ugyan, de ez sem tekinthető szabályos szűrővizsgálatnak, mert hatékonysága nem kellően jó, az egyszeri vizsgálat jó néhányszor elsiklik meglévő, kicsiny elváltozás felett. Hatékonyabb szűrés az emlő önvizsgálata. Valóságos szűrés Rtg és/vagy UH vizsgálattal (mammográfia) történik.

Szerintem kicsit kellemetlen a vizsgálat, legalábbis nekem fáj, amikor kacsával kitágít. Az 1-2hetes terhességet még nem veszi észre, nekem az 5.hétig csak megvastagodott nyálkahártyát látott.