Szerintetek megmondjam a nőgyógyásznak, hogy rettegek a nőgyógyászati vizsgálatoktól ha merészkedek elmenni? Mit javasoltok?

Persze, mondd el neki, tudnia kell mindenképp.

Ez nem szégyen.

Mindenképp mondd el majd a dokinak, hogyan érzel a vizsgálattal kapcsolatban.

Szerencsére a legjobb dokihoz mentem, amikor erősen kezdtem el görcsölni. A vizsgálat előtt megkérdezte, hogy voltam-e már férfivel és hogy nőgyógyásznál voltam-e már. Mondtam, hogy férfivel igen, orvosnál még nem. Annyira megértő volt, hogy még azt is elmagyarázta, hogy kell feküdnöm a vizsglóra. Mindezt humoros, feszültséget oldó stílusban, a vizgálat kellemetlen volt egy kicsit, de nem azért, mert durva volt. Kiderült, azért fáj a petefészkeimnél, mert cisztám volt. Uh-n is megnézte, tényleg az volt, 5 centis.

A műtetet is ő végezte, de előtte még kellett egy vizsgálat, amit a főorvos csinált. Oké, ő sokkal idősebb volt, nyugdíj közelében, de amilyen lekezelő stílusban rám parancsolt, hogy feküdjek fel, és amilyen gyorsan (kb 5 mp alatt) lerendezte a vizsgálatot... egy hétig fájt a hüvelyem utána. A rendes dokimnál a vizsgálat kb fél perc, mindenféle rossz érzés nélkül. Nemrég voltam nála újra, mert nem vált be a gyógyszer. Rákszűrést is kértem, nincs semmiféle rossz érzésem, ha visszagondolok.

Bocsi, ha nem voltál erre kíváncsi, csak azért írtan le, hogy lásd, van olyan sztk-s orvos is, aki emberi módon kezeli a betegeit. Ha nem találsz ilyet, akkor marad a magán, de előtte érdeklődj, hátha találsz valaki normálisat.