Akit megműtöttek melldaganattal, válaszolna nekem?

Egy ismerősöm mellét most műtötték le. Volt előtte műtétje már, de nem az egész, rossz szövettan miatt végül mégis muszáj volt. Nagyon el van keseredve, nagyon szeretnék neki segíteni. Nincs szerintem senki, akivel tudna erről beszélgetni, magától meg nekem nem fogja mondani, mit érez. Segítenétek? Mit kérdezhetek, mit mondhatok, ami nem bántó, hanem a segítő szándékot érezhetné belőle? Borzasztóan bántja a mell eltávolítás, ahogy elmondta, jobban, mint a kórházban megismert sorstársait (ezért gondolom nem kéne azt mondanom, hogy muszáj volt, hogy ezzel az életed menthetik meg, ezekkel gondolom, tisztában van). Nem mondja magától, de ha kérdezek, akkor egyszer csak megnyílik (ez előző műtét után is így volt), de most amikor beszéltünk, nem tudtam, mit kéne kérdeznem, hogy megint megnyíljon és segíthessen a lelkén, ha beszélgethet róla. Most kapott protézist, erről is annyit mondott, hogy felcsatoltam ezt az izét, addig felkeltem az ágyból. Igaz akkor többen voltunk jelen, lehet, hogy fel kéne hívnom, mikor egyedül van? Tudom, hogy nincs kivel megbeszélnie, legutóbb is olyan jól jött ki, hogy belekérdeztem, és éreztem, hogy örül, hogy végre beszélhet róla. Szeretnék most is legalább ennyivl segíteni úgy, hogy nem mondok hülyeséget (kitartást, erős vagy te, legyőzöd, stb. ezek elmennek ilyenkor az ember füle mellett? Stb.)