Ha szűzen megy valaki nőgyógyászhoz hogy fogamzásgátlót írjon fel akkor minden esetben megvizsgálja az orvos? (lényeg lennt)
Szerintem egyre több, van.
Csak a múltban a férfiak szinte teljesen kisajátították ezt a szakmát, több okból is, pl. gondoljatok a pénzre is.
Ha ennyire ezt a véleményt osztjátok, miért nem mentek nőgyógyásznak?
Hülyeség, hogy valaki ezért fél az orvostól. A férfi doki is lehet ugyanolyan nyugodt és bizalomgerjesztő mint egy nő.
Az meg, hogy ki mennyire gátlásos a dokis terpesztésnél, az a neveltetésen is múlik... Ha egy kisgyereket arra nevelnek, hogy jaj fuj az gusztustalan ami lent van és ne nyúlj hozzá, bűn, meg hasonló marhaságok, az olyan is marad. De ha beszélgetnek mindenről időben a gyerekkel, akkor ha probléma van, ugyanannyiból fog állni elmenni az orvoshoz, mintha szemészhez vagy fogorvoshoz mennél... Én a számat ugyanolyan intim dolognak tartom, abban sem túrkáltatok feleslegesen...
Le fogtok pontozni, de ne legyen már ekkora para orvoshoz menni, az egészségetekről van szó. Nem kell túlreagálni, a nőgyógyásznak a nemi szerved ugyanannyi mint a fogorvosnak a szád, se több, se kevesebb. Normális orvost kell választani, és nem aggódni feleslegesen, ilyen egyszerű.
A melleteket műttetitek világba, nőgyógyász előtt meg hisztiztek egy hetet. Hihetetlen...
Utolsó hozzászóló részben egyetértek veled,de abban ellent kell mondanom hogy neveltetés kérdése az egész,engem sosem neveltek az orvosok ellen,vagy szégyenlősségre,a szüleim sem takargatták magukat előttem,amikor nagyobb lettem persze már odafigyeltek erre,de én mégis már 6 éves koromba szégyenlős típus voltam,a szüleim bejöhettek ha fürödtem,meg hajmosásnál,körömvágásnál segíhettek minden más már elvégeztem én,de nem szerettem levetkőzni más előtt,vagy bugyiba mászkálni,kértem a kis topot strandon is,nekem olyan kell,az tetszik,meg nem akartam más előtt,nagynéni előtt fürdeni,vagy levetkőzni ilyesmik.Nem neveltek erre,és nem én voltam az egyetlen amikor suliba mentem aki ilyen típus volt.De kiskamaszként meg már nem is szerettem ha anyu benyit hozzám ha fürdök úgyhogy ezt tiszteletbe tartottam.A tesóm más fajta volt,de idővel ő sem szerette ha benyitogatnak csak úgy.És nem neveltek erre hidd el.
A szégyelősségre nem neveltek és sok mást sem,de ahogy kamaszodik az ember szépen kialakul,változik a test.Ha valaki szégyenlőss nem is szabad szerintem arra hivatkozva hogy még kisgyerek olyan helyzetbe hozni hogy más,idegen,vagy alíg látott,ismert ember előtt le kelljen vektőzni,mert elég rosszul sülhet el és kihatással lehet rá később is,van ilyen ismerősőm.Itt most nem orvosra gondolok,de ha egy szégyenlősebb gyereket orvoshoz visznek ahol kellemetlenebb vizsgálat is lehet,akkor azt el kell mondani neki és megbeszélni hogyan tegyék azt kevésbbé kellemetlenebbé.Egy story erre az egyik barátnőm anyukáját kérte meg hogy kísérje el,ill anyuka erőszakoskodott hogy menjenek el,persze a csajnak semmi baja nem volt,a csajszi szégyenlős típus és az anyja a vizsgálatra mindehova be akart vonulni,a lánya kérése ellenére,nagyon kellemetlen volt neki.Ilyesmiket is meg kell beszélni,a végén már az orvos kérte meg az anyukát fáradjon ki hogy a lányt meg tudja vizsgálni,beszélgetni.
De igazad van hogy az orvos személyiségén,tapintatosságán múlik egy csomó dolog.De a szégyenlősség az nem feltétlenül belenevelés kérdése,sokaknál csak kialakul és az igaz hogy aki elégedettlenebb a testével valami miatt azoknál ez a szégyenlősség erősebb sokszor,akár már beteges mértékű is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!