Hogyan éljem túl az első alkalmat a nőgyógyásznál?

Hát igen, az első vizsgálat a nőgyógyásznál egész életre meghatározó élmény lehet. Vagy nagyon fogja utálni az ember lánya, vagy természetessé válik neki, hogy évente elmegy egy rutin ellenőrzésre.

Viszont ehhez egy jó orvost kell találni.

Én 21 éves voltam, amikor először mentem el nőgyógyászhoz. Előtte körbekérdezgettem, hogy melyik orvos milyen, meg megnéztem, hogy melyikhez hányan járnak. Aztán döntöttem, és nem is rosszul.

Én is ideges voltam egy kicsit, de utólag tudom, hogy alaptalanul. Nem tolt le, hogy miért nem voltam eddig, nem forszírozta.

Én is magán orvosnál jártam, és hasonlóképpen mint te, azért mebtem, hogy írjon fel gyógyszert.

Kértem egy általános vizsgálatot, rákszűrést, és rögtön az elején mondtam, hogy gyógyszert is szeretnék.

Ő először leültetett, felvitte az adataimat a gépre (mivel először voltam nála), és kérdezgetett. Hogy voltam-e már rákszűrésen. Mondtam neki, hogy először vagyok orvosnál. Kérdezte, hogy szűz vagyok-e (21 évesen azért még előfordulhatot volna az is). Mondtam, hogy nem. Mivel védekezünk? Óvszerrel... Stb. Ezeket mind felvezette a nyilvántartásába, meg kérdezett még néhány dolgot, és aztán megkért, hogy vetkőzzek le. Én csak alulról vetkőztem le, és (mivel tél volt) a zokni is rajtam maradt.Sőt, hosszú blúz volt rajtam, hogy állás-járás közben mégse legyen ki mindenem.Ahogy felfeküdtem az asztalra, ő kedvesen segített, hogy hogyan lazuljak el. Vett kenetmintát, meg megvizsgált, közben pedig kedvesen beszélgettünk. Ideges voltam, mert testidegen az egész szituáció, de túl lehet élni. Mondta, hgy emlővizsgálatot is tartana, úgyhogy öltözzem fel alulról, és vetkőzzem le felülről. (függöny mögött). Teljesen körbevizsgált, mégsem voltam anyaszült meztelen.

Amikor a mellemet vizsgálta, látta, hogy milyen zavarban vagyok. Elmosolyodott, megsomogatta a karomat, és közölte, hogy nem kell félni, már készen is vagyunk, fel is öltözhetek.

Azóta eltelt néhány év, 34 éves vagyok. Nem mondom azt, hogy szeretek orvoshoz menni, de az első alkalom meghatározóvá vált az életemben, és nem félek már. Legfeljebb csak nem szeretem mutogatni magam egy idegen embernek. De amit belépek a rendelőbe, már nem olyan kellemetlen.

Az elmúlt évek során voltam már sztk-ban is. Maga a vizsgálat nem sokban különbözik a magánrendeléstől. Viszont a váróban nem öten, hanem 125-en voltunk, és valóban csak húsdarabként kezeltek nindenkit. Tehát lelkileg a magánrendelé jobb, emberbarátibb, meg az orvos is érdekelve van abban, hogy kedves legyen. A vizsgálat alapossága szerinte egy szinten van, az sztk-ban is rendesen kivizsgálják az embert, meg az legalább ingyen van.

Remélem jó orvost sikerül kifognod. Nyugodj meg, men fog azért letolni, hogy eddig nem jártál orvosnál, ső azért sem, mert óvszert használsz, vagy hogy volt annyi eszed, hogy 72 órásat vegyél be. Csak szólj neki, és mondd el, hogy változtatni szeretnél a védekezési módszereteken.

És ha van kérdésed, azt nyugodtan tedd fel. akár a gyógyszerrel, akár mással kapcsolatban. Gyakori hiba pl. az, hogy felíratnak egy gyógyszert, azán meg paráznak, hogy most akor a gyógyszer véd-e az első naptól, vagy csak a következő hónaptól? Nos, meg kell kérdezni, az orvos tud rá válaszolni.

Csak nyugi, nem lehet semmi baj. Ha meg rendes orvost találsz, akkor meg nem is olyan kellemetlen.

sok sikert!

Szia!

Egy ilyen alapos válasz után mit is írhatna az ember?

Talán egy jó tanács: húzz szoknyát! Olyan bővebb típost. Akkor ugyais csak a bugyidat kell letolnod a paraván mögött és teljes "díszben" álhatsz és sétálhatsz el a vizsgálóasztalig, ahol csak fölhúzod a szoknyád, majd mikor az aktív vizsgálat befejeződött szépen le tudod hajtani, így az sem zavaró, ha néhány mondatot úgy váltotok, hogy te még a vizsgáló aztalon ülsz.

A felöltözöttség érzetét tovább fokozhatja egy szép combfixes harisnya és a kedvenc cipőd, amitől szintén nem kell megválnod.

Ne aggódj, minden rendben lesz!

Szia!

Örülök, hgy túl vagy rajta!