S. O. S! Tudtok ongyilkossagi gondolatok eluzesehez tippeket? Mit tegyek?!
Sokat gondolkozok az ongyilkossagon, foleg az utobbi evben. Igazabol nem szeretnek vegetvetni az eletemnek, de sokszor annyira maganyos, szomoru vagyok.
Legtobbszor azt tapasztalom, hogy senki sem szeret, senkinek nem vagyok fontos es felek, hogy ez igy is van! Pl. ma megkertem azt az osztalytarsnomet, baratnomet akivel a legjobban egyezek, hogy varjon meg. Tornank volt es en kesobbre keszultem el. Errefel az mondta, hogy :"megtalalsz minket, mi most elmegyunk". Lehet igy leirva nem annyira durva, de amikor naponta tobbszor ateled, latod, hogy egyesek milyen lenezoen neznek, hogy viselkednek veled, sokkal rosszabb. Osszesen kb. 3 lany van az osztalybol akik "turhetoen" viselkednek velem, de ok is legtobbszor a sajat baratnoikkel vannak.
A kiskorombol nincsenek valami jo emlekeim. Ovodas korom ota megalaztak, csufoltak, meg el se erintettek. Ha pl. tornaoran valakikkel egy csapatba kerultem, akkor mar semmi lelkesedesuk nem volt, biztosan tudtak, hogy vesztenek es loktek at a masik csapatba.
Most ne mondjatok, hogy beszeljek az osztalyfonokommel, tanaraimmal a helyzetemrol. Az oszink tudja meg legkesobb, hogy mi tortenik az osztalyban.
A szuleim sokat veszekd-tek es veszekednek, a testverem pedig nem teljesen normalis. Erre meg ratevodik az is, hogy eleg szegeny csaladba szulettem.
Holnap kapjuk a vakaciot, mert Romaniaban lakok es itt roman husvetra adjak ki. Fogalmam sincs mit fogok csinalni. A vakaciok sokszor unalmasabbak, minthogy mennek suliba es talalkoznak az osztalytarsaimmal. Mit ajanlotok mivel toltsem el az idot?
Kulsore se nezek ki valami jol. Nem mondom hogy ronda vagyok, de szep se vagyok... plusz eleg kover is vagyok.(153-155\58-60 kg). Senki se mondta soha hogy szep vagyok. Tobbszor nekikezdtem fogyokurazni, de hamar feladom. Kb. ugy van, hogy reggel ok es delutanra mar melleeszek.
Nagyon sokat tudnek meg irni, de nem akarlak untatni titeket.
Ezeket leirva meg bogni is elkezdtem. Na szuper!
Roviden: onbizalmam = 0
osztalykozosseg = 0,....
Mit tehetnek hogy ne legyek ennyire szomoru, maganyos es onbizalomhianyos? Hogyan szerezhetnek baratokat? Mit tegyek, hogy jobba forduljon az eletem es hogy ne akarjak ongyilkos lenni?
15\L
Szerintem próbálj olyan elfoglaltságokat keresni, amik felvidítanak vagy lekötnek. Pl:olvass, rajzolj, járj edzeni.
Nekem se volt valami jó gyerekkorom, most nem részletezem, mert hosszú lenne. Barátnőm egy sincs. Én a mamámmal szoktam sétálgatni, beszélgetni. A friss levegőn egy hosszú séta is jót tesz. Ha nem segít, fordulj specialistához. De ne add fel az életedet!
Koszi a valaszokat! Sokat segitettetek!
Jo tudni, hogy nem csak en vagyok rossz helyzetben. Sajnalom, hogy nektek is problemaitok voltak\ vannak. Remelem, hogy minel hamarabb jobbra fog fordulni a helyzet-etek\unk. Naplot en is szoktam irni tavaly december vegetol es nekem sokat segit. Kiirhatom bele, hogy mi bant stb.
Jelenleg jobban vagyok, de felek, hogy megint vissza fogok esni.:( Most jon egy het vakacio es fogalmam sincs, hogy mivel toltsem el. Ha nincs mit csinaljak akkor elkezdek olyan dolgokrol gondolkozni mint az ongyilkossag, depresszio es ezek nincsenek ram valami jo hatassal. Szabadidomben vagy vaakcioban rajzolok, tanulok, szamitogepezek, nezek jo filmeket, rovasirasozok, segitek anyumnak az itthoni munkakban, de nehany nap mulva mar kezd unalmasa valni. Ha esetleg van valami tippetek, hogy mivel toltsem el a szabadidom nyugodtan irjatok le! ;)
Megprobalok pozitivan gondolkodni es tenni valamit, hogy jobba valtozzon a helyzetem.
Elmesélem röviden az én történetem:Kis faluban élünk,2 lány barátnőm volt,később egy sem lett.Szórakozni fiú testvéremmel jártam,persze ő az ő barátjaival,és még most is velük megyek.Apu nap mint nap alkoholizál,anyu idegileg kész van.Testvéremet ez nem érdekli.Én tartom össze a családot szó szerint.Számtalanszor válni akartak már,és én vagyok mindig a mentőöv.Közép iskolába egy másik városban tanultam,nem otthon laktam.Az osztályból nem volt barátnőm,csak pár lány,akivel jóban voltam,otthon szünetekben soha nem mentem én sem sehová,mert nem volt kivel,nem voltak barátnőim,én sem voltam szép,és mi is szegény család vagyunk.Általában rokonokat látogattam meg,rajzoltam,olvastam,neteztem.És egyszer elgondolkodtam azon,hogy mit ér az életem ha senki sem szeret.De rájöttem,hogy egyszer szeretnék egy gyönyörű családot,munkát és egy szép életet!ROSSZ UTÁN MINDIG A JÓ JÖN,ezt jegyezd meg!Befestettem a hajam,többet foglalkoztam a külsőmmel,tornáztam minden nap otthon,és soha nem adtam fel,pedig sokszor éreztem én is így,hidd el.Naplót írok 9 éve,rengeteget segít!Ma már orvosi egyetemre járok,a külsőm pedig mások szerint tökéletes,és ez látszik abból is,hogy nagyon sok fiú szimpatizál velem,19 éves vagyok és azt üzenem neked,hogy soha ne add fel,azért mert az élet nem adott meg neked minden lehetőséget most,majd később ezt mind megkapod.
p.s:van aki szeretne élni,de sajnos különböző okok miatt meghal,és vannak olyan emberek,akik nem értékelik az életüket és szeretnének meghalni.Gondolkozz el ezen!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!