Miért fél mindenki a vérvételtől?

Örülj neki, hogy Te nem félsz, de tudomásul veszem és elfogadom, hogy nem vagyunk egyformák.

Ha fél, nem tehet róla, talán egész életében félni fog.

Én egyébként gond nélkül megyek vérvételre, végignézem ahogy csinálja, megdícsérem, hogy milyen finom keze van.

Szerzek neki egy jó napot (órát, percet?).

Én sem félek tőle egyáltalán. Nem is fáj.

Sokan a vértől félnek, én attól sem, sőt szerintem nagyon szép színe van :D Mindig nézem, ahogy belefolyik a kémcsőbe. (Bár ez már lehet, hogy beteges :D )

Annak nem fáj, akinek semmi gond nincs a vénáival.

Nekem egy tortúra a vérvétel.

Nem félek tőle, de megszenvedem, s ezért nem szeretem.

Szinte sose találják a vénámat. Még a leggyakorlottabb dolgozók sem. A megfelelő folyadékfogyasztás ellenére sem.

Próbáltak már szinte mindenhonnan vért venni. Csukló, kézfej... szárnyastűvel is. Mindig máshonnan sikerül. Volt, hogy tizedjére sikerült csak levenniük.

Plusz vérszegény vagyok és alacsony a vérnyomásom.

Nem a vér látványától leszek rosszul, hanem ezek miatt.

Ha "jó napom" van, kibírom ájulás nélkül, de többnyire nem ez történik, és még sokáig kóválygok szúrás után.

Azok, akik félnek a vérvételtől nem az a bajouk, hogy Úristen, mennyire fáj, hanm maga az a procedúra, hogy leveszik a vérét.

Én például attól elájultam, hogy elvágtam az ujjamat. Egész egyszerűen pszichés a dolog. Monjuk én nem a vérvételtől félek, hanem a következnményektől. Múltkor elájultam utána, bevvertem a fejem egy komód sarkába, a fél napomat a traumán töltöttem+ egész nap hányingerem volt, ki voltam ütv. Van, aki bírja, van aki nem.