Nőknél kialakulhat tms betegség?

Ezt hogy érted ? TMS-el kezelni szoktak, bár én lehet nem jol tudom, idegek stimulálása stb...melyek különböző betegségeknél hatásosak.

Fejtsd ki jobban.

TMS

Traumatic Masturbatory Syndrome

Hát bocs, :D:D én teljesen másra gondoltam.

Webdesign bySundoor

Kérdések-Válaszok

Mi a TMS módszer alapelve?

A 19-20. század vezető tudománya a matematika és a fizika volt. A 20-21. század orvostudománya a természettudományok fejlődésével új magaslatokb szárnyalt. A TMS kezelések alapelve a fizika könyvekben „Faraday-elv” címszó alatt található meg. Faraday ugyanis nencsak a róla elnevezett kalitkát alkotta meg, de azt is észrevette, hogy változó elektromágneses tér áramot indukál a vezető anyagban. Logikaileg egyszerű ezt az elvet az idegek ingerlésében alkalmazni, azonban technikailag csak a 80-as években sikerült olyan nagy térerejű változó elektromágneses teret előállítani, amely képes jelentős élettani hatás kiváltására, nevezetesen az idegek ingerlésére.

tehát, hogy a TMS új utakat a nyitott a diagnosztikában, a kutatásában és a központi idegrendszeri megbetegedések kezelésében is.

STb.... a többit már át sem másolom, tudatlanságom miatt, bocsi :D

A motoros kéreg vagy prefrontalis terület rTMS ingerlését követően mindkét oldali agyféltekét érintő változások állnak be: sejtaktivitás és agyi vérkeringés változás jön létre. A tapasztalatok szerint az ismételt ingerlésnek hosszú távú hatása van. A terápiás hatás aszerint alakul, hogy az rTMS ingerléssel gátló, vagy serkentő hatást gyakorlunk az agyra, vagy a gerincvelőre.

Mit nem lehet kezelni rTMS ingerléssel?

A módszer nem csodaszer, senki sem lehet tőle okosabb, és az rTMS ingerlés általában nem növeli a memória kapacitást sem. Az viszont igaz, hogy bizonyos agyi területek sorozatingerlésével fel lehet függeszteni, vagy rontani lehet a memóriát és az asszociációt.

Az elektromágnesek alkalmazásának egy új útja lehet az alacsony frekvenciával végzett ingerlés. Egyes szerzők szerint ez a fajta ingerlés képes a memóriát, valamint a szellemi hanyatlás bizonyos fajtáit is kedvezően befolyásolni. Ezek a vizsgálatok azonban még gyermekcipőben járnak.

Lehet-e kedvezően befolyásolni a depresszió betegséget rTMS módszerrel?

Depresszióban az rTMS módszert eleinte csak a diagnosztikában alkalmazták. A diagnosztikai felhasználást éber emberen végzett élettani célú kutatások követték, amelyeket pár évvel később állatkísérletek is követtek. A depresszió annak ellenére, hogy kifejezetten civilizációs betegségnek tekinthető, mintáiban előfordul az állatvilágban is. A depresszió állati modellezésére az egerek vízbeni viselkedését használják. Vízbe téve az egereket, azok fejüket feltartják, de nem mozognak, hasonlatosan a súlyos depressziósok katatóniájához. Az analógiát az egér és emberi agyban mért ingerületátvivő hormon (transzmitter) szintjében mérhető hasonló változás is igazolja. Ezt a „depressziós” viselkedést alapvetően megváltoztatja az rTMS. Ez felfedezés hatalmas lökést adott az rTMS emberi alkalmazásának. Mint az orvosi felfedezések jelentős részénél, az rTMS esetén is a véletlen is segítette a kutatókat. Az rTMS első, szinte véletlenszerű terápiás hatását ugyanis a depresszió kezelésében észlelték.

Az rTMS hatékonyságát a depresszió kezelésében összehasonlító vizsgálatsorozatokkal is bizonyították. A bal frontalis lebeny többnapos rTMS kezelése oldja a szorongást és javítja a hangulatot. A pozitív eredmények ellenére sincsenek még ún. standard kezelések e rendkívül bonyolult betegség kezelésében.

Kezelhető-e az epilepsia rTMS módszerrel?

A 90-es évek végén a kedvező kísérleti eredmények az emberi vizsgálatokat jelentősen felgyorsították. A magas frekvenciás vizsgálatokkal eleinte az agykéreg különböző területeinek a részvételét vizsgálták. A vizsgálatok eredményeit nagyon hamar felhasználták a diagnosztikában is. A diagnosztikus sikerek felvetették a terápiás hatás esetleges sikerességét is. Az alkalmazásnak eleinte gátat vetett, hogy elméleti síkon nem volt kizárható, hogy az rTMS epilepsziás rohamot válhat ki. Az eljárás standardizálásával, a biztonsági előírások betartásával a mellékhatásszerű epilepsziás rohamok esélye minimálisra csökkenthető. A kísérleti tapasztalatok alapján leszögezhető, hogy az egyszeri és a repetitiv TMS kisérleti epilepsziás állatmodellekben kivédte, vagy csökkentette a status epilepticust és megemelte a kóros ingerküszöböt. Az alacsony frekvenciás sorozatingerlés az epilepsziás rohamok gyakoriságát a kezelést követő hetekben csökkentette. A kezdeti vizsgálatok azt sugallják, hogy a közeljövőben magahatározhatóak lesznek azok a módszerek, amelyek segítségével az rTMS hatékony kezelési módszer lehet az epilepszia egyes fajtáinak kezelésében.

Kezelhető-e a Parkison-kór rTMS módszerrel?

A depresszió után a Parkinson-kór az a neurológiai betegség, amelyben a legtöbb kísérleti adat áll rendelkezésre az rTMS tüneteket, betegség lefolyását befolyásoló hatásáról. Az rTMS alkalmazásáról általában elmondható, hogy az állatkísérletes adatok későbbi keletűek, mint a humán vizsgálatok. Összegezve elmondható, hogy a Parkinson-kórban az rTMS alacsony frekvenciával javította a mozgás funkciókat és kedvezően befolyásolt több parkinzonos tünetetet. A magas frekvenciás ingerlés kedvezőtlen hatású volt a betegség kezelésében.

Kezelhető-e a stroke rTMS módszerrel?

A strokot követő spaszticitás (azaz izommerevség), fokozott izomtónus együtt jár fájdalmas izomfeszüléssel, görcsökkel. Ezeket a tüneteket, azaz a strok-ot követő spaszticitást a több napon át adott rTMS kedvezően befolyásolhatja.

A terápia sikerességét az rTMS ingerléssel kiváltott ún. MEP (motoros kiváltott válasz) biztosítja. Ha nem váltható ki MEP, még akkor is beindulhat az aktiv mozgás, ez azt jelenti hogy a corticospinalis rostok által indul meg a beidegzés, vagy indirect módon a corticoreticulospinalis pálya felöl. (Rapisarda 1996) Kifejezett izomlazító hatást lehetet elérni bizonyos kérgi területek ingerlésével. Az rTMS eredményeként a sérült agyi félteke gátlása megszűntethető, amely a spasticitás csökkenéséhez vezethet. A TMS vizsgálómódszer alkalmas a motoros kéreg letapogatására, így nyomon követhető a pálya újraszerveződése. Vizsgáltak olyan betegeket akiknél 15 éve lezajlott subcorticalis stroke és teljes volt a gyógyulás. Ezen esetekben a motoros kéreghez képest megváltozott az érintett végtag beidegzése. A vizsgálati eredmények felvetik a pálya új területéről való beidegzések lehetőségét. (Byrnes 2001)

Milyen mellékhatásai lehetnek az rTMS módszernek?

• átmeneti fülzúgás

• „füldugulás érzést”

• egy esetben (10 Hz-es 154 %-os motoros küszöb melletti ingerlés) fokális epilepsziás rosszullétet váltott ki, mely roham generalizálódott. A vizsgált egyénnél családi hajlam mutatkozott az epilepszia betegségre. (Pascual- Leone 1993)

Hogyan lehet a kezelés mellékhatásait csökkenteni?

Meghatározták azokat az rTMS paramétereket, melyek együttes jelenléte még nem vált ki epilepsziás rohamot. 1 Hz frekvenciával, a motoros küszöbnek megfelelő térerővel, 1800 másodpercig (30 perc) adható biztonságosan az rTMS ingerlés. 25 Hz frekvenciával 220 %-os motoros küszöb feletti térerőnél 0.08 másodperc a rTMS ingerlés biztonságos időtartama. A fenti 3 paraméter kombinációinak biztonsági javaslatát összefoglalták egy táblázatban (Wassermann 1998).

Az egyszeri TMS stimuláció nem vált ki epilepsziás rohamot. A percekig ismételt, magas frekvenciás (10 Hz fölötti) ingerlések, ha a motoros küszöböt meghaladó térerő mellett történnek, kiválthatnak epilepsziás rosszullétet. Egyes kezelések során leírtak időleges memória és asszociációs zavart is.

Szerintem inkább TMS-hez hasonló betegség, de nem pont TMS.

Bár csak egy feltevés, mégis annyi férfi szenvedett tőle, hogy bizonyítottan van alapja.

A hasonló tünetekben szenvedőknek muszáj felkeresniük egy orvost, vagy megoldani a problémát.

Pl. olvastam a párnás dolgot (sőt én gyanakodtam, hoyg TMS), csak párna nélkül kell próbálkozni. Addig, míg nem megy.

Nekem is hasonló gondom volt, én csak úgy tudtam elélvezni, ha nem vettem levegőt (így alakulnak ki a fétisek...).

Végre találtam hozzá anyagot.

[link]

"You can hurt yourself if you masturbate in a face-down position. Masturbation should be performed on your back, although you can try it sitting or standing once you've learned it on your back. Masturbating face-down might cause problems when you someday try to have sex with a partner. This is a troublesome condition documented in males called Traumatic Masturbatory Syndrome, or TMS. There is some evidence that TMS is a problem for females too. "

Hát örülök, hogy rátaláltam erre a kérdésre. Nem gondoltam volna, hogy ez egy konkrét betegség, pláne férfiaknál. De ahogy utánaolvastam, végre látom, vannak mások is, akik hozzám hasonló problémával küszködnek.

Igaz, nem sok írás van a témában a neten a női vonatkozásában, de annyi kiderült, hogy ha valaki ahhoz az erős stimulációhoz van szokva, amit hason fekve, saját súlyát használva ér el, akkor "normális" csiklóingerlésre nem tud megfelelően reagálni.

Nekem pl. sosem volt még orgazmusom orális szextől, sem kézi ingerléstől, hiába volt nagyon jó, egy bizonyos ponton sosem sikerült átesnem. Egyetlen mód, ahogy el tudok jutni a csúcsra, ha én vagyok felül. De nem tipikus lovaglópózban, hanem előredőlve a páromra, erősen hozzádörgölve a csiklómat a szeméremdombjához. Mellesleg nem szoktam maszturbálni, de ha néha mégis, akkor is hason fekve, a kezemet magam alá téve. Nagy nehezen, de sikerült pár alkalommal elérnem így orgazmust.

Ide tartozik az is, ha valaki tárgyakra ráülve, dörgölőzve (pl. karfa, plüssmaci, stb.) elégíti ki magát. Én ilyet nem szoktam, viszont ha álmomban orgazmusom van, mindig efféle dolgoktól. :D Felettébb furcsa.

Állítólag annyi a gyógymód, hogy le kell állni ezzel és el kell kezdeni háton fekve, csak ujjakat használva maszturbálni. Én eddig nem sok sikerrel jártam, de ha Ti igen, osszátok meg, legyetek oly szívesek! :)