Mit lehet tenni, ha nem fogamzásgátlót szedni?

Hosszú történet következik.

A kérdés bennem azután merült fel, hogy sokan elítéltek, illetve próbáltak elfélemlíteni a fogamzásgátló tablettától. (Amit már 3+ éve szedek.)

10. születésnapom után kezdtem el menstruálni. Már akkor 10-12 naposak, és szörnyen fájdalmasak, erősek voltak. Sorra véreztem át a fehérneműim, lepedőim. Semmilyen fájdalomcsillapító nem használt. Anyám sajnos nem törődött annyira vele.

14 éves koromtól már 14+ naposak voltak, nem volt közöttük 21 nap szünet. Semmi sem segített, minden iskolai óra után rohantam a wc-be. Ilyenkor már éjszakánként is fel kellett kelnem, hogy elmenjek mosdóba 1,5-2 óránként.

Iskolából is sokat kimaradtam emiatt, munkát megtartani szinte lehetetlen volt, 16 éves koromtól többször is voltam sürgősségin emiatt. Anyám szörnyen orvosellenes, így nem vitt el nőgyógyászhoz.

(Nyilván sokáig taglalhatnám, miket éltem át, de most csak a lényeget mesélem.)

18 évesen elmentem egyedül. 2 nőgyógyász közölte, hogy ez normális, a harmadik azt mondta, kitalálom. A 4. ajánlott annyit, hogy rendszerezzük fogamzásgátlóval. Eleinte rendesen szedtem, de még mindig sokat véreztem, így mára már placebo szünetet sem tartok (utána lehet nézni, hogy ez teljesen normális dolog).

Mivel nem akarok örökké gyógyszert szedni, illetve teljesen biztos vagyok benne, hogy nem akarok gyereket, nem akarok terhes lenni, nem akarok szülni (nem, nem gondolom meg magam), 20 évesen elkezdtem a sterilizálás után èrdeklődni. Lényegèben pofán röhögtek. Ilyen fiatal lányhoz nem nyúlnak, mivel nem voltak "halálosak" a tüneteim, és a gyógyszer bevállt. Hiába mondtam bármit.

A mai napig mesélik nekem, hogy mennyire káros a fogamzásgátló, milyen rémtörténetek léteznek, de kérdem én..

Mit tehetnék, ha beavatkozást nem végeznek rajtam, a gyógyszer nélkül pedig élhetetlen az életem?

22/L