Barátnőmnél kapuzárasi pánik van, mit tehetek?
Kapcsolatunk a terhesség és a szülés után gyökeresen megvaltozott sőt katasztrófalis lett. Abszolút eltavolodott tőllem.
Rengeteg beszolása illetve tette volt ami erre utal.
Együtt vagyunk és dicsérem mindog őt de az én visszacsatolásom semmit sem számít.
33 éves és úgy erzi 4 fal közé van zárva, engem lát bűnbaknak amiért "ezt tettem vele" miközben ő nála senki nem akart jobban anya lenni.
Discóba akar menni, kikapcsolódni akar, titokban fiuval beszélt megtalálkozót ( lebukott) kitudja hányszor pedig nem bukott le..
Társaságba akar járni és eszméletlenül bevan pánikolva hogy ez itt a vége neki.
Mindenben szó szerint ki akarom venni a részem de betegesen ragaszkodik hogy mindent ő csináljon, szó szerint könyörögnöm kell hogy én had foglalkozzak az 1 éves babánkal ő oedig menjen el barátnőjével és mozizanak pl.
Ma szembesítettem ezzekkel mert 2 éve ez húzódik és nem ellenkezett amikor a kapuzárási pánikot mondtam és azt hogy más srácok érdeklik.
Sajnos itt állok apaként és a világ törik össze bennem mert látom azt a nőt aki a gyerekem anyja és látom teljesen agyament dolgokat csinálni úgy hogy körülötte lévők is fogják a fejüket.. elveszítem azért mert "kevés" vagyok és ez neki kevés...
Nem hogy feldobni feltudtam.
Most már olyan szintre sülyedtem csak hogy me veszítsem el hogy sírni is látot oedig kb 20 éve nem sírtam de ezek amiket csinál és az hogy ferfiként én állapodtam meg és én vagyok boldog és nem sirankozok a régi életemért és egy nő meg lebukik mert épp valakivel találkozót beszél meg és közbe végig hazudik hogy hol van.. és rengeteb beszolása... sajnos és nem számít neki ha eleszít csak miatgam vagyunk együtt mert megállás nélkül könyörgök még neki mert a fiamat családba akarom nevelni vele mert szeretem.
Bolond vagyok mindenki szerint hogy mindezek után még én könyörgök. És én is tudom ezt... de ez csak azért van mert mentálisan megcsúsztam és félek mert én mindent feladtam azért a lányért aki 180° ban megváltozott.
Ez nem szülésutáni depresszió csak ez egy erős depresszió + kapuzárasi pánik és el nem lehet vinni orvoshoz mert nem látja be illetve nem is akarja.
Sajnos ez volt a leg megdöbbentőbb...
Egyszerűen nem is érdekelte, mint ha át futna rajta ez a dolog... egyszerűen nem tudok ezen túl jutni... szisztematikusan szépen leépített és egyáltalán nem érdekelte... és nem viccelek szó szerint tényleg férfi létemre szépen lassan padlóra vitt és ebben közrejátszott az is hogy pontosan tudta a helyzetét pontosan tudta hogy a gyereknél jogilag esélyem sincs így max én adom fel és én megyek el...
De a gyerek nevelésébe is vam olyan amibe bele lehet kötni, rengetegszer káromkodik és a fiam csak 1 éves, nem azért mert mi veszekszünk hanem azért mert s baba vakamit épp csinál vagy csak nehezen lehet lefektetni aludni.
igen amit irsz az nagyon jo otlet de eddig nem igazan voltam rá képes...
És tényleg az a borzasztó az egészben hogy én amikor a barátnőmmel megismerkedtem akkor engem nem lehetett megállitani nagyon gyorsan éltem és 20-30 éves koromig tényleg úgy éltem hogy ha egyszer gyerekem lesz akkor sose bánjam hogy nem éltem...
Amint a babát tereztük és össze is jött minden megváltozott bennem olyan szinten csak a családomnak éltem hogy az hihetettlen, csak terhesség alatt is olt olyan hogy éjszaka 3x mentem ki a boltba hogy sütit szerezzek neki mert épp azt kivánta és jól esett imádtam..
És ez történt ...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!