Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Honnan tudhatom, hogy borderli...

Honnan tudhatom, hogy borderline-os vagyok-e?

Figyelt kérdés

2019. júl. 16. 22:36

1 2 ❯

1/19 anonim

válasza:

pszichiáter diagnózisából

2019. júl. 16. 22:48

Hasznos számodra ez a válasz?

2/19 anonim

válasza:

Nem internetről. Keresse fel kezelő orvosát, gyógyszerészét.

2019. júl. 16. 22:49

Hasznos számodra ez a válasz?

3/19 A kérdező kommentje:

Jártam pszichológusnál, pszichiáternél, de egyszer se mondták, hogy az lennék. Viszont nagyon sok minden stimmel. A szüleim elhanyagoltak, saját magam szülőjének kellett lennem, állandóan aszerint hozok meg döntéseket, hogy mit gondolnak mások, szabályos letargiába tud dönteni, ha valakinek úgy érzem, nem vagyok elég fontos, és kamaszkoromtól kezdve álarcok mögött élek, rendszeresen azt csináltam, hogy hozzácsapódtam egy erős személyiségű emberhez a csoportban, és tökéletesen lemásoltam a viselkedését társaságban. Mindennél fontosabb volt számomra mindig az, hogy elismerést kapjak, és irtózatosan szenvedek amiatt, hogy úgy érzem, a szüleim nem tudnak reagálni az érzelmi szükségleteimre. Túlérzékeny vagyok. Társaságban nem bírom ki egyedül töltött idő és lehetőleg napközbeni alvás nélkül, mindig vissza kell vonuljak a fejembe. És ha minimálisnál nagyobb tétje van egy döntésnek, képtelen vagyok meghozni és a legeslegutolsó pillanatig halogatom. Nagyon durva hangulatingadozásaim vannak, sokszor vannak öngyilkos gondolataim, és állandóan azt érzem, értéktelen vagyok és senki nem figyel rám.

2019. júl. 16. 23:04

4/19 anonim

válasza:

Pszichoterapeuta tud diagnosztizálni, miután hozzá jártál terápiára.

2019. júl. 16. 23:38

Hasznos számodra ez a válasz?

5/19 anonim

válasza:

Rendes diagnózist csak egy jó pszichiáter tud felállítani. Nem biztos, hogy borderline. Falcoltad magad? Mindenképp érdemes keresned egy jó pszichiátert, aki tud diagnózist felállítani és segíteni.

Ha nagyon rossz gondolataid lennének, akkor MINDENKÉPP menj el a körzeted ideggondozójába, azonnal. Ez nagyon fontos :)

2019. júl. 17. 00:41

Hasznos számodra ez a válasz?

6/19 A kérdező kommentje:

Ideggondozó. Az mi pontosan? Az a tb-s pszichiátert takarja? Látatlanban is tudom, mit fog csinálni, ha egyszer, három hónap múlva kapok hozzá időpontot: beszélget majd velem negyed órát, és felír valami gyógyszert. Azt írod, nagyon fontos. Én ennek pont az ellenkezőjét érzem. Rajtam kívül senkinek nem igazán fontos, hogy javuljak, még annak a szakembernek sem, akit jól megfizetek érte. A magyar egészségügyben senkit nem érdekel a páciens hogyléte. A pénz érdekli őket egyedül, meg hogy lehetőleg ne fárasszuk őket semmi bonyolulttal.

2019. júl. 17. 00:46

7/19 A kérdező kommentje:

Rendesen nem vagdostam amúgy magam, a józan eszem ilyenkor mindig közbeszól, meg mindig felmerül bennem az, hogy "minek?". Azt a figyelemmennyiséget, amitől a szüleimre lenne szükségem, az őszinte, intelligens beszélgetéseket úgysem fogom megkapni tőle. Ez a bajom az öngyilkossággal is: pontosan tudom, hogy mi történne, ha túlélném. Anyám idegösszeomlást kapna, megpofozna, és véget nem érően hallgathatnám a szüleimet, hogy hogy tehettem ezt VELÜK. Mert hát mi bajom van nekem tulajdonképpen, hisz mindenem megvan. Az igaz, hogy beszélek velük vagy heti 15 percet összesen, minőségi beszélgetés meg egyáltalán nincs, se minőségi idő. Apám nekem támadna, hogy hogy nem szégyellem magam, hogy anyámat ennek tettem ki, mikor ők mindenüket beletették, hogy nekem jó életem legyen, és ezzel hálálom meg. Tehát még ennek az átéléséről is le lennék tiltva.

Öngyilkos se igazán akarok lenni, mert azzal se érek el semmit. Egyszerűen nem akarok ilyen bután meghalni, úgy, hogy senki nem fogja fel, hogy ki vagyok és mi lehettem volna. Egyedül arra lenne jó, hogy a fájdalom eltűnjön.

Falcolásra visszatérve, olyan már volt, hogy tűvel karcolgattam magam, mert valahogy jól esett. Meg újabban inni szoktam, hogy lenyugodjak. Azt érzem, hogy amikor iszom valamennyit, akkor érem el azt a nyugodt tudatállapotot, ami a normális funkcionáláshoz állandóan meg kéne, hogy legyen.

2019. júl. 17. 00:51

8/19 anonim

válasza:

Azért írtam, hogy ha rosszabb passzba kerülnél. Nem jó dolog olyankor öngyilkossági kísérlet irányába fordulni. Igen, arra gondoltam. Ha beállítasz hozzájuk, nyilván diszkréten, hogy öngyilkossági gondolataid vannak, muszáj foglalkozniuk veled, hiszen ott a hippokratészi eskü. Jobb ez, mint egy felvágott artéria.

Nem igaz, hogy mindegyik pszichiáter, pszichológus érdektelen. Csak meg kell találni a megfelelőt, ami nem mindig könnyű. Szerintem neked amúgy egy jó pszichológust kéne találnod, akivel megvan a közös hang. Pszichiátert csak akkor, ha épp durva mélyrepülésben vagy, vagy ha a pszichológus is azt javasolja. Néha tud segíteni egy kezdeti gyógyszeres kezelés.

Akármi is legyen, nagyon nagy valószínűséggel ki tudsz belőle jönni :) Nem biztos, hogy egyből, sőt, lehet pár év alatt, de menni fog! Minden esetre külső, hatékony szaksegítség nélkül nagyon nehéz. Ezért kérlek, hogy minél hamarabb keress segítséget, és ne add fel, ha pár hónap alatt úgy látod, nem javul. Keress mást. Nincsen SI mértékegység szerint legyártott pszichológus, pszichiáter. Ők is emberek.

2019. júl. 17. 01:07

Hasznos számodra ez a válasz?

9/19 A kérdező kommentje:

Két évet jártam valakihez, és semmi használt nem érzem. Mélyanalízis néven random beszélgettünk teljesen rendszertelenül. Semmi ütemezés, semmi tematika nem volt. Nem mondta, hogy minek olvassak utána, vagy hogy álljak meg egy pillanatra, hogy összefoglalja és elmagyarázza, amit hallott, meg hogy megfogalmazza, amit én magamnak nem tudok. Előtte másfél évig jártam valakihez, aki még rosszabb volt. Elvesztettem bennük a hitemet. Azt érzem, nem elég lényegrelátóak. Nem azonosítják a valódi problémát, hanem rámhagyják, hogy beszéljek arról, amit aznapra "hoztam". Ebből meg k...vára elegem van. Öngyilkosságig ha valaha eljutok, tuti nem fogok besétálni az sztk-ba, hogy csókolom, öngyilkos akarok lenni, de még utolsó esélyként bejöttem, hogy megnézzem, mit tud nyújtani ilyenkor a magyar egészségügy. Elképzelem, ahogy anyámékat értesítik. Apám képtelen lenne ezt értelmezni, szerinte a "gyerekkel" minden rendben van, ő nem értené, hogy juthat ilyesmi eszembe. Semmi nem változna itthon. Ha egyszer eljutok ide, azt aprólékosan eltervezem és véghezviszem, gondoskodva arról, hogy amit tudatni akarok a világgal, az eljusson ahhoz, akihez szeretném.

2019. júl. 17. 01:37

10/19 anonim

válasza:

Miért értesítenék a szüleid? Köti őket az orvosi titoktartás, főleg egy pszichiátert (pszichológusnál is van etikai kódex, meg eskütétel), nem fognak szólni a szüleidnek, főleg ha megkéred őket.

Nem foglak tudni meggyőzni. Számodra egy full idegen vagyok. Ha már eldöntötted, hogy orvosok, pszichológusok nem tudnak segíteni, akkor nehéz a helyzete bárkinek, aki segíteni szeretne.

Továbbra is azt mondom, hogy keress szakembert, aki ért a borderline személyiségzavarhoz, ha szerinted olyasmik a tünetek.

Bízom benne, hogy akárhogy döntesz, egészséges és teljes életet fogsz tudni élni!

2019. júl. 17. 09:54

Hasznos számodra ez a válasz?