Disszociatív személyiségzavarban szevedőknél hogyan alakul ki egy személyiség?

Nekem Disszociatív személyiségzavarom van. Ez az állapot mindenkinél más, mindenkinél egyedi, az is, hogy mennyire tudnak egymásról az alterek és hogy mekkora az amnéziásfal köztük illetve az élettörténetben.

Az alterek létrehozása félig tudatos félig nem. Nekem van egy dühös védelmezőm, ő volt a második, aki létrejött. Folyamatos iskolai bántalmazás révén, mondjuk úgy, hogy már akkor is disszociáltam, én szépen eltávoztam fejben egy másik alteremmel, miközben püffölték a testemet, de aki ott maradt belőlem és mindezeket átélte egy idő után bepöccent, hogy mindenki bekaphatja. Otthon is kaptam néha apámtól az ívet, vagy megalázott, az elején fogcsikorgatva tűrte, aztán 16 évesen azt mondta, hogy akár megver, akár nem, ő most szépen elmegy otthonról.

Van egy kicsi részem, ő megrekedt 4-6 évesen, valszeg vele kezdődött minden, van egy 8 éves gyerek, de ő csak EP (emotional part), volt egy szuicid tinédzser (ep az is), volt egy nagyon érzékeny, nagyon kedves felnőtt részem, meg maradt egy nagyon okos anonym részem, aki próbál segíteni összerakni, hogy mi történt és feloldani a traumákat.

35 leszek, nekem az utóbbi 3-4 évben tűnt fel, hogy elég sokszor többes számban beszélek/írok, néha rettegek és flashbackjeim vannak, veszekednek a gondolataim és beszólogatnak egymásnak. Olyan 30+ környékén kezdenek maguktól leomlani ezek az amnéziásfalak, meg persze tudtom nélkül a drogozással is felpörgettem a dolgokat. Egyébként nem olyan vészes, ha béke van tökre nyugisak a dolgok, de konfliktus helyzetben átalakul az egész fejem egy brazil szappanoperává.

Nem olvastam el a hsz-ket inkább, ne haragudjatok.

Kicsi korban nem emlékszik rá az ember, de mind hatalmas trauma és stressz hatására válik szét.

A lélekben egy pattanás érzet, egy törési érzet keletkezik, majd mintha foszolna egy kicsit, majd olyan 10 perc múlva biztosan lehet is érzékelni bent az új idegen személyiséget, ha tényleg szakadt.