Szerintetek van ebből kiút?

Borderline személyiségzavarral vagyok 3 éve bélyegezve..a terápiát elméletileg csinálom,bár a terapeuta nem erőlteti meg magát.Úgy érzem,hogy kezdek belefáradni saját magamba..egyre jobban utálom magamat.Ahányszor végre megnyílok valakinek,és kötődöm hozzá,és ugyanezt érzem a másik oldalról,végül lassan eltűnnek az életemből,én meg csak sírok hónapokig,és szörnyen szétesek.Már úgy érzem senki sem találok,aki tényleg őszintén közeledik felém,senkit sem találok,aki tényleg megért,a szüleim sem tudják teljesen megérteni,hogy miken megyek keresztül ezzel a zavarral,és szerintem már ők is belefáradtak..Kezdek beleőrülni az egészbe.:(Unom a depressziót,unom,hogy mindig visszazuhanok ide,és mindig mások miatt,de főleg azért mert állandóan üresnek érzem magam.Vannak jobb időszakok,de ilyenkor arra sem emlékszem.Teljesen üres minden,ha nincs valaki mellettem.A magány egyre jobban elhatalmasodik rajtam,és már semmibe sem tudok menekülni..Van borderline itt,aki úgy érzi javult a helyzete? Nem tudom mihez kezdjek. 24/L