Üres az ilyen fajta élet?
Egy 28 éves nő számára szerintetek nevetséges az ilyen élet? A szüleivel él, már csak egy tesója van még rajta kivül otthon aki fiatalabb nála. Sosem volt pasija, és barátai sincsenek, nem is volt, Az iskolában meg a munkahelyeken ki volt nézve mindig. Van 3 szakmája már és egyikben sem dolgozik, előtte alkalmi munkákra járt de ott is mindig kinézték és megpróbálták megalázni, igy azokat is abbahagyta. Most már csak heti párszor jár el takaritani pár órát, teljesen egyedül csinálja, és ennyi, aztán megy haza, otthon ül, nem jár el sehová, csak ha a családja megy valahová, akkor megy el. Ez én volnék. Nevetséges az ilyen? És aszexnek tartom magam. Nem rég diagnosztizáltak autizmussal, de a családom szerint csak bebeszélem magamnak. A doki szerint nem igen fog ez a fajta élet változni a közel jövőben. Mi a véleményetek róla?
Az életem arról szól, hogy a közösségi oldalakat nézem és azt, hogy mások hogy buliznak, hogy élnek, utaznak a barátaikkal, illetve sokaknak gyereke is van már. És instagrammon vadidegen emberek bulizásait szoktam követni
Az orvos diagnosztizál, a család találgat. Ebben a kérdésben a szakvéleményre hallgass.
A közösségi média nagyrészt hazugság, mindenki igyekszik jobb színben feltüntetni az életét, mint amilyen valójában.
Példa: sok évvel ezelőzz randiztam egy lánnyal, aki azt állította magáról az adatlapján, hogy extrém sportol. Aztán kiderült, hogy egyszer életében kipróbált valami ilyesmit.
Az életviteled nagyon is párhuzamban állhat a személyiségeddel, illetve a mentális állapotoddal. Azért azt javaslom, ha ezt kevésnek érzed - és ezen van a hangsúly, nem azon, hogy más mit gondol (mert például az én életem is teljes úgy, hogy sokat vagyok itthon, bulizni sosem jártam, stb.). Ha neked hiányzik a baráti kör, a párkapcsolat, az élmények, akkor tegyél érte. Ha nem, akkor meg nincs rá szükséged.
Nagyon hasonló helyzetben vagyok. Így leírva, meg ezen rágódva elég rosszul hangzik, de hát el kell ismerni, hogy mindez azért történik, mert ezt érezzük a legjobbnak. Rengeteg olyan dolgot csinálhatsz, amihez nem kellenek más emberek és egyedül is megtölti az életed, pl. ilyen volt nekem a művészet.
A dokinak nincs igaza abban, hogy ez nem változhat. Igenis változhat, akár elég hirtelen is, ha valaki kívülálló meglát benned valamit és felkap téged, de ennek általában az a vége, hogy csak egy ideig bírod a terhelést és szép lassan kilépsz az új életből.
Egy kicsit sem számít a véleményünk, minden csak rajtad áll.
Mondjuk gyűlölködnöd nem kellene, pláne nem másokat bántani azért, mert a saját életed számodra nem megfelelő.
Ők nem tehetnek róla. Neked kell változtatni valamin (és változnod belül is), hogy más legyen az életed.
Ne gyülölködj! Annak semmi érteme. Nem más tehet arról ami veled történik. Én is tiszta ideg meg siró görcsöt kapok igy tavasszal/nyáron amikor a párokat látom de nem hibáztathatom öket, mert boldogok...
Lány vagy szóval ezerszer könnyebben taláhatsz magadnak párt, barátot...
Három dolgot tehetsz:
- elengeded ezt az egész témát, beletörödsz hogy ilyen vagy és éled tovább az életedet
- agyalsz rajta, gyülölködsz, amitől még betegebb leszel kórházba kerülsz és úgy éled az életedet
- megváltozol, nyitsz a világ felé és reménykedsz hogy egyszer valami vagy valaki kizökkent ebből a helyzetből.
Az életben millió lehetőség van amiből választani tudsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!