Egyetem miatt ilyenen gondolkodtatok már?
Végzős vagyok. 1 vizsgám van hátra. A többi sikerült. Mesterszakra is akartam menni. Nyelvvizsgám is van.
Mégis azon gondolkodok megöljem-e magam ha nem sikerül.
Nagyon durva volt ez a félév. Szinte utálom már amit tanulok.
Nem teljesen de sok mindent.
Amit meg szeretek azzal legfeljebb egy phdn tudnék foglalkozni.
Közben tudom mi az ami érdekelne de nem foglalkozhatok vele. Pihenni szinte semmi idöm.
Ami eddig érdekelt már nem.
Nem tudom mit akarok az élettől.
A párom biztat meg segít de vele is sokat veszekedtünk.
Van itt olyan egyetemista aki azon agyalt hogy öngyilkos lesz?
Nem teljesen értem miért akarnál öngyilkos lenni?! Azért mert pillanatnyilag nem tudod mit akarsz az élettől? Neked ez elég lenne, hogy megöld magad? Nyilván nem, hiszen aki meg akarja ölni magát, az megteszi anélkül, hogy kérdéseket tenne fel idegeneknek.
Neked most annyi dolgod van, hogy számot vess saját magaddal. Bizonyosan van olyan, ami érdekelne és amivel boldog lehetsz és az igazán nem lehet visszahúzó erő, hogy épp most diplomázol. Sosem késő váltani. Írod, hogy nincs időd azzal foglalkozni, amivel szeretnèl. Miért nincs? És ha pár évig dolgozol, pl pénzt gyűjtesz a mostani végzettségeddel és utána váltasz? Életed nagy részét akkor is abban dolgoznád le, ami érdekel, néhány évet kellene csak “feláldoznod”. Olyan nincs, hogy nincs megoldás, mert mindig van, legrosszabb esetben egy kis áldozattal.
Nekem 4 évet kell várnom, hogy azt tanulhassam, amivel igazán foglalkozni szeretnék. Ebből az első év telik el most... addig sem csüggedek, előkészülök, pénzt gyűjtök, élek a hobbimnak (amit 3 év múlva nem nagyon csinálhatok majd).
Én, ha a helyedben lennék akkor a szakorvoshoz fordulnék ebben az esetben, ha már az öngyilkos gondolat ennyire felmerül benned.
Amúgy, ha ennyire nem tetszik, amit csinálsz akkor válts. Még van időd más irányban tanulni. Ha ebben fogsz dolgozni és azt fogod csinálni amit már utálsz akkor kínkeserves lesz minden nap a munkában. A munka akkor jó, ha szereted is csinálni, amit csinálsz.
Több dolog érdekelne. Részben tanulhatnám mesterszakon. De olyan dolgok is nagyon érdekelnének amik sajnos nem piacképesek. Vagy egy phd-n foglalkozhatnék vele vagy sehogy. Vagy úgy se. De a phd-ig is el kell jutni. Meg olyan témák amikkel állásom nem lenne.
A mesterszak részben erdekel de bánt hogy ezekkel nem tudok mit kezdeni.
Persze amúgy sincs olyan sok örömöm az életben.
Csak ez a vizsga már a teljes káosz.
Bizonytalan vagyok sok mindenben. A kapcsolatomban is. Pedig a párom igyekszik segíteni meg bátorítani. Örülnöm kellene hogy ilyen, mégse vagyok teljesen elégedett.
Meg már a párom sikereinek sem tudok gyakran örülni. Néha igen néha meg nem.
Normális hogy már az ő örömeinek sem örülök vagy ez már önzőség?
Vagy ez a stressz hatása?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!