Vajon ez már Borderline személyiségzavar?

Tiszta hülyeség . Ha van lehetőséged tanulj. Az élet szar , ezt is fogad el. Ha hisztizel vagy agyakat akkor fogsz össze zuhanni. Csak csináld a dolgod , tervezz és valositsd meg.

Különben is ha nincs lehetőség orvoshoz menni akkor teljesen mindegy hogy beteg vagy vagy sem . De olyan nincs hogy valaki nem tud orvoshoz menni. Egyszerűen csak rossz passzban vagy és minden hülyeséget bemagyarazol magadnak. Erre jó a média meg a közösségi tér, ha nem pózolsz meg ugrást ki a borodbol az elégedettségtől akkor egyből pszihiatriai beteg vagy.

Hidd el nem akarsz te az lenni mert olyan gyógyszerekkel tömnek tele hogy azt se tudod fiú vagy lány vagy-e.

Körülbelül 1.5 hónapja diagnosztizálták a legjobb barátomat borderline személyiségzavarral. Az ő tunetei azonban sokkal intenzívebbek, durvábbak azoknál, amiket te leírtál. Beleértve azt, hogy nála ez az állapot már évek óta fennáll, már többször is próbált végezni magával. A szakemberek azt mondták neki, hogy a borderlineosok 10%-a nem tudja elviselni saját magát, ezért öngyilkosok lesznek. Hát nem éppen nyugtatták meg. Ő úgy mesél nekem erről az egész hangulatingadozásról, hogy nem tehet róla éppen hogy érzi magát. Vagy a padlón van vagy a fellegekben. De a fellevekből való zuhanás a földre a legnehezebb számára. Ilyenkor semmivel nem lehet feldobni, minden hiába. Ő a fájdalomcsillapítókkal már szinte leállt, már csak hát..különféle drogokon él. És ezért is utálja magát, hogy erre van szüksége, hogy jobban érezze magát.

Sajnálom ha rosszul érzed magad, de megnyugtatlak, ez nagyon valószínű nem borderline. Na az a földi pokol egyik féle megnyilvánulása. Végignézni, hogy valaki felemészti magát, úgy, hogy őt ez nem is érdekli.

Lehetsz az, DE ha úgysem tudod magad kezeltetni, akkor nem mindegy?A diagnózis arra való, hogy elindulj a gyógyulás útján. TB-s alapon sincs lehetőséged felkeresni szakembert?

Egyébként szerencse nem minden border annyira durva, például én is egyetemre járok mellette... A más kérdés, hogy 3 és fél helyett 5 év alatt fejezem be, és voltak közben is nagyon durva dolgaim, öngyilkossági kísérleteim. De legalább nem vagyok ilyen téren menthetetlen. Másfél éve járok terápiára, azóta sokat javultam.

Végigolvasva (bár nem írtad a korod, de úgyscolom 20-as évek eleje) amit írtál ez valamennyire teljesen normális, ami minden emberrel hosszabb-rövidebb ideig előfordul. Az okokat volna érdemes kielemezni, hogy tehát kivel van konfliktusod, a suliban van-e aki bánt, milyen kudarc ért? Lehet egy fel nem dolgozott gyermekkori esemény, trauma, amelyre mindannyian hasonlóképpen reagálunk.

De szerintem a "tünetek" amiket leírtál, azok 90% tudatmódosító gyógyszereknek a hatása lehet. Tipikus ilyen mellékhatások: meg magyarázhatatlan szorongás, motiváció hiánya, depresszió. Nézz meg azoknak a gyógyszereknek a leírásában, hogy szerepel-e mellékhatásként szorongás, depresszió, vagy öngyilkossági vagy gyilkossági hajlam növekedése. Ha igen, akkor szerintem sürgősen hagyd abba a szedésüket, és inkább gyógyszer nélküli pszichoterápia felé forduljál, vagy valamilyen vallás felé, ami lelki vigaszt és gyógyulást hozhat.

8-as butaságokat írt ne hallgass rá. Lehetsz enyhe borderline, ez egy spektrumzavar.

Ha zavar és gátol az életviteledben keress fel pszichiátert.

Nézz meg a birth chartodat és akkor meglátod miért vannak ezek. Esetleg masztizz egyet majd jobb lesz.

Nem jó ám borderesnek lenni, hidd el nekem..

Egy kis rák, kos aszcendenssel vagy marsal:)

Üdv, egy skizoaffektív borderline.