Hogyan tudnék véglegesen felépülni a depresszióból?

18 éves vagyok. A gimnáziumi utolsó éveim (2), az osztálytársaim folyamatos lelki bántalmazásai miatt szörnyűek voltak. Nem tudtam emiatt annyira odafigyelni a tanulásra, és emiatt depressziós lettem. (Maximalista vagyok.) Külső segítséget nem kaptam, a családom elől is igyekeztem úgy-ahogy eltitkolni, csak azt szerettem volna ha vége lesz a gimnáziumnak. Az érettségim sem úgy sikerült ahogy elvártam volna magamtól, meg mások ahogy elvárták volna tőlem. Mindenkinek csalódást okoztam. Mégis felvettek egyetemre, de nem oda ahova eredetileg szerettem volna menni, bár ugyanarra a szakra. Az első félévben még rosszabbá vált a helyzet. Egyenesen gyűlöltem bejárni az egyetemre, gyűlöltem magam, és mindenkit aki ezt tette velem. Az volt a célom, hogy átjelentkezéssel megpróbálok bekerülni az egyetemre ahová járni akartam, viszont megbuktam egy ráépülős tárgyból. Bár kritériumként, azt írják hogy 4 tárgyból/többől nincs kijavítatlan elégtelene, de mégis úgyérzem nem fog sikerülni. Nagyon el vagyok keseredve, úgy érzem nem érek emberileg semmit. Emellett szörnyű bűntudatom is van, sokszor nincs kedvem semmihez. Nem igazán tudom, mit tehetnék, hogy jobban legyek.

Azért bántottak, mert más zenei stílust kedvelek mint az átlag, ami nem igazán elfogadott.(Kpop) Emellett tagja vagyok egy tánc csoportnak, ahol táncokat tanulunk és veszünk fel.-ebből indult ki minden. Nagyon szeretem csinálni, de az emberek nagyon elutasítóak ezzel kapcsolatban. Folyamatosan rettegek, hogy "kiderül" és itt is megutálnak az emberek. Tényleg nem ártottam senkinek, hogy ezt kapjam vissza, paranoiassá váltam, és bizalmatlanná az emberekkel szemben. Sokszor úgy érzem, az én hibám minden, és mindenért magamat okolom. Félek hogy senki nem fog emiatt szeretni, mert kicsit/nagyon más vagyok.

Szeretnék lelkileg rendbejönni. Nagyon kérlek, kíméljetek meg a rosszindulatú kommentektől.

Volt esetleg valaki hasonló helyzetben? Mit tegyek, hogy jobban legyek?