Mit tehet egy anya, ha a felnőtt korú lánya a szeme láttára süllyed bele egyre jobban a depresszióba, az ok nélküli önmarcangolásba, és az öngyilkossági gondolatokba?

Talán azt, hogy az anyja hagyja őt békén? Talán már ettől is jobb állapotba kerülhetnek egyesek. Bár a kérdésben egyértelműen benne van, hogy a lány felnőtt korú, véletlen sem nevezi a kérdező gyereknek, tehát valószínűleg felnőttként is kezeli. Csak egy tipp, hogy az is zavarhatja, ha az anyja akarja helyette intézni a dolgait, pl. a pszichiátert is.

Az viszont nem jó ötlet, hogy a pszichiáter fogadja "őket". Fogadja "őt", azaz csak a lányt. Nem biztos, hogy az anyára tartozna. De lehet, a kérdező sem így értette, hogy az anya menjen is be vele. Csak gondoltam, hátha.

Ha felnőtt korú lány és kellően önálló, biztos meg tudja oldani, hogy maga utánajárjon, hogy ha problémája van, rosszul érzi magát, segítséget keressen rá, akár pl. barátnőinél, vagy akiben megbízik, elmondja nekik és ők tanácsolnak neki valamit.

Nagyon nehéz ügy, mert a terápia nem működik úgy, ha nem a kliens kezdeményezi. Családi nyomásra ritkán sül ki jó dolog belőle (bár előfordul).

Én azt tanácsolom, hogy olyan beszéljen vele, aki maga is küzdött hasonló nehézségekkel és kapott szaksegítséget. De még az sem biztos, hogy hat... Nem mindenkit lehet rávenni arra, hogy szakemberhez forduljon. Vagy ha igen, akkor is néha évekig tart a "győzködés".

Békén kéne hagyni. Felnőtt ember.....

Az egyetlen amit tenni lehet, hogy felajánlani/éreztetni vele, hogy mellette vannak és ha gonja van szóljon. Majd eldönti ő mit akar. Senkit nem lehet megmenteni aki nem akarja erővel. Csak roaazabb lesz