Szerintetek pszichopata lennék vagy csak düh?

Járok másfél éve terápiára pszichiáterhez, pontosan nem mondta el, mi a diagnózisom. Mindig arra hívta fel a figyelmemet, hogy nem beszélek érzelmekről. Azonban túlérzékeny vagyok, minden apróságon elsírom magam, de ami leginkább hozzám visszavezethető. Egyszer kötődtem egy emberhez, sajnáltam, meg akartam óvni, éreztem, hogy szeretem. Egy bántalmazó anya mellett nőttem fel, gondolom ez volt rám ilyen hatással, pl h hörcsögöket kínoztam, szerettem néznj, vagyis izgatott, ahogyan szenvednek, és elrontom az ő kis nyugodj életkéjüket. Máskor elsírom magam, ha bármilyen állatkínzást látok. Most már 22 éves lány vagyok, teljesen normálisnak tűnök, az ilyen dolgokat pedig eltitkolom, nimcs belelőlük csak kettő: van az ismerősömnek egy lánymacskája, akit ilyen cicamentő helyről hozott el,de teljesen traumatizált volt az állat. Azóta szerencséje lett a kis piszkonak, nagyon jó dolga van. Meg sem fordult eddig a fejemben ilyen, de úgy megverném és terrorban tartanám, hogy nehogy azt higgyje neki már jó. De mindig arra gondolok, hogy csak a düh beszél belőlem, sose tennék ilyet! A másik dolog pedig, néztem egy filmet az egyik barátnőmmel, ott elrabolták a csajt, és erőszakolták, én pedig nagyon élveztem.

Mi lehet velem a baj?