Úgy érzem túl nagyokaz elvárások és nemtudok megfelelni?

Ártani nem árthat, ha elmész.

Miből gondolod hogy te rontottál el valamit? Iszol, cigizel? Ha nem, sőt, ha mellé még őszintén próbálsz jó tanuló lenni, akkor valószínűleg nem rontottál el semmit. Ne keresd mindenáron magadban a hibát. :/

Hát, szomorú. :(

Nem érdemes belemenni a vitába, ha a másik fél nem jóhiszemű. Talán a legjobb ha kerülöd őket, nem reagálsz. Nézd a falat, ha kiabálni támad kedvük. Előbb-utóbb megunják. Vagy esetleg rájönnek, hogy talán jobban kéne bánniuk veled. :)

Szomorú ez a jelenség; de egyébként általános

1-est,2-est, vagy 3-ast kapsz.

Szülői reakció: Le vagy szídva.

4-est kapsz.

Szülői reakció:

"Mé nem ötös?!"

Kapsz egy 5-öst.

Szülői reakció:

"Jó." Semmi dicséret. Csak egyszerűen ennyi, hogy: "Jó."

Tehát ez sajnos egy általános jelenség. Amúgy lehet, hogy a szüleidnek se voltak valami jó jegyeik. Ismerek ilyet. Szülő tele volt mindig 3-assal, de a gyerekeitől elvárja az ötöst. És még ott áll fölöttük és liheg bele a nyakukba, hogy tanuljanak, tehát így még nagyobb rajtuk a nyomás. Amúgy ezt a nyakukba lihegést most úgy értem, hogy nem teljesen szó szerint, de olyasmi, csak leül velük tanulni; és pl egy vaskos történelemleckét eleve nem feltétlenül könnyű megtanulni, nem még úgy, hogy ott ül és ott kellemetlenkedik az anyja valakinek; és ilyen nyomasztó környezetet, légkört is biztosít még hozzá. Tehát így azt gondolom, még nehezebb lehet tanulni. És nem a gyereket akarja segíteni, meg nem a gyerek kérte, hanem villogni akar a gyerekével, villogásra akarja felhasználni, hogy az ő gyereke milyen ügyes. Tehát villogásra mások előtt. Egyébként meg ehhez másoknak még ráadásul semmi köze. PL egyik osztálytársam , hát, szerintem ő valami 2-es 3-as tanuló lehetett úgy nagyjából, na és mondta, hogy amikor az apját kérdezik, hogy "Na és milyen tanulók a lányok?(Ő-osztálytársam, meg a húga) Hogy megy nekik a suli/tanulás?" Akkor úgy hárít is; vagy tehát tudod, így mondja nekik, hogy "Nagyon jól , mind a kettő kitűnő tanuló". Mert az apuka tisztában van vele, nagyon helyesen, hogy senkinek, kívülállónak semmi köze hozzá. Tehát ez nem tartozik másokra. Mégha nem is feltétlen teljesen így van; de semmi közük hozzá. És még szerintem ha kitűnőek is lettek volna mind a ketten, akkor se villogott volna velük az apjuk, és nagyon helyesen, nem csinált belőle presztízskérdést, hogy 'kinek a gyereke az okosabb'. Tehát amúgy lehet, hogy a szüleid használni akarnak téged arra, hogy villoghassanak veled a 'kirakatban'. Meg pl lehet, hogy ők szégyellik már saját magukat, mert nekik pl olyan rossz eredményeik voltak, hogy már ha akarnak se tudtak volna tovább tanulni, vagy arra a szakra menni esetleg, ahova ők akartak, és akkor most pl rajtad keresztül akarják megélni önmagukat. Benned kiteljesedni, mintha te az ő klónjuk lennél, vagy nem is klónjuk, hanem androidjuk (egy magológép is akár), ami úgy működik, ahogy ők programozták, és pl tökéletes másolat, reprodukció lehetne saját magukról csak épp -ők ezt úgy gondolják, hogy -"Nem elég okos, nem elég intelligens ahhoz, hogy felérjél hozzájuk" És akkor haragszanak rád, mert rajtad keresztül sem tudják megvalósítani az álmukat. Meg pl van rólad bennük egy ilyen kép, hogy milyennek akarnak látni, és akkor te meg nem vagy fedésben 100%-ban azzal a képpel; tehát ezért ők haragszanak rád, mert nem olyan vagy, mint amilyennek elképzeltek. Tehát ez a "Szeretlek, ha ..." hozzáállás, ami nemigazán ugyanaz, mint a szeretet, mert feltételekhez kötött.

Ne őértük tanulj, hanem magadért

Meg ne azért hogy majd elnyerd az ő kegyeiket.