Mi a neve ennek a "betegségnek"? Olyanok miatt aggódom, szorongok amik nem fognak megtörténni.

Legalább is nagyon remélem, hogy nem fog megtörténni egyik sem. Le sem merem írni.

De nagy vonalakban: gyermekeim miatt aggódom, túl féltem. A nagy elmegy iskolába (elsős áltsuliban) és a legkülönbözőbb tragédiák futnak át az agyamon. Van ami meg is ragad és már már elhiszem, hogy meg is fog történni és a sírásig hajszolom magam, rám tör a pánik, a szorongás, a hányinger.

Alapvetően nem hiszem, hogy be tudnám vonzani se a jó dolgokat se a rosszat. De mégis olyan félelemben tartanak ezek az érzések, hogy lassan úgy érzem megőrülök.

Szerdán megyek a pszicho dokihoz. De addig is valamivel enyhíthetem?