Ez mi lehet? , vagy mitől?

Én is így vagyok vele. Nem tudom levenni a szemem az égről:)Ez teljesen normális. Ezt az érzést jó tapasztalni,és úgy lehet fokozni,ha szép helyekre plSopron elmész kirándulni.

sszép tájak....szép égbolt...

Ezzel semmi gond nincs:)

Arról van szó, hogy olyan ember vagy, aki szeret a természetre rácsodálkozni...Ez nagyon jó, mert esetleg még a nehéz időszakokon is átsegíthet. Én is így vagyok ezzel, engem a gyönyörű virágok, a növények, az erdők világa, a víz tud meghatni.

Nincs azzal semmi baj, hogy nem rohansz el az ilyen jelenségek mellett, sokan nem veszik észre az ilyen apró csodákat:)

Ha tudománysabb válaszra vagy kíváncsi:

Az agyban létezik egy olyan idegpálya, amit egyszerűen csak jutalomközpontnak neveznek. A zene, a drogok, az alkohol, a csoki, és a mosoly, gyerekek, vagy szép dolgok látványa is itt fejti ki a hatását, mégpedig úgy, hogy az idegsejtek közt, a szinapszisoknál endorfin szabadul fel, amit boldogsághormonnak is neveznek (amúgy tévesen, mert ez nem hormon). Ez lassítja a szinapszisok működését, és egyúttal kellemes közérzetet okoz.

Én ugyan nem bódulok el, ha szép tájat látok, vagy az eget nézem, de el tudom képzelni, hogy más fogékonyabb rá.

Másik magyarázat: ha mindezt felemelt fejjel teszed, akkor a fülcsontok mellett lévő félkörös ívjáratokban az érzékelő-szőrök másképp helyezkednek el (ez a szerv felelős az egyensúlyért), mint normális fejtartásnál, ezért tulajdonképpen elszédülsz egy kicsit. De ha komolyabban érdekel, akkor kérdezz meg egy orvost, vagy biológust. ;-)