Biztos minden rendben velem? Érdemes-e fordulnom segítséghez?

Már pár hónapja felmerult bennem ez a kérdés. Rengeteget orlodom magamban, néha úgy érzem nem tudnám elmeselni szavakban másoknak, így egyre kerülöm a társaságokat. Egyre szívesebben vagyok inkább egyedül, elveszek olykor a saját gondolataimban. Mikor épp találkozom mással is elkalandozik a figyelmem a saját gondolataimra, amolyan kataton állapot... Képtelen vagyok ilyenkor figyelni, megerteni amit mondanak csak a saját magamban folytatott beszélgetésre koncentrálok..vagy épp magamban válaszolok a beszélgető partner mondandojara.. Alvási problémáim vannak, 2-3 óránál többet nem szoktam aludni, de van amikor akár 14-6 órát is.. Nemrég éjszaka alvási bénulással ébredtem, azóta altatóval sikerül aludni, de éjjel 1 múlt újra, és én még most is itt..sokszor nem igazán vagyok képes érzelmekre.. Gondolok édesanyám halálára és temetesere nemrég, ami teljesen semleges volt.. Nincsenek boldog és szomorú, ideges pillanataim, szinte mind ugyanolyan.. Sűrű a hangulatingadozas, mely egyik napról a másikra változik, bármilyen ok nélkül reggel feszült vagy épp jó kedvem van, amit aznap semmilyen külső hatás nem befolyásol..előfordulnak görcsös mozgások egyedül, "stressz"helyzetben (ha már mögöttem sétál valaki,vagy kényszertömegbe kerülök mint például villamos, az stressznek számít) azonnal a kiutat keresem, szemkontaktust kerülöm amennyire bírom, főleg idegen emberek között. Szívesen beszélek bárkivel privátban, aki értelmesen hozzá tud szólni a témához, a segítséget pedig előre is köszönöm..