Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Disszociatív tünetek?

Disszociatív tünetek?

Figyelt kérdés

Nagyon nem vagyok a self-diagnosis híve és tudom, hogy nem is jó, de most akaratlanul is a disszociációra tudok csak gondolni.

Mostanában nagyon küzdök a szorongással, depresszióval. Ez már egy ideje így van és egy időben ezt próbáltam öncsonkító tevékenységekkel ‘egyensúlyozni’. Egyszer csak kimásztam, abból a hosszú depressziós epizódomból és egy ideig az üresség-érzeten meg a pillanatnyi depresszív/szorongásos gondolatokat leszámítva minden egy kicsit jobb lett. De az elmúlt egy-két hónapban visszajöttek a problémáim is és emellet egy új tünet, amit deperszonalizációnak/disszociációnak sejtek.

Például:

Egyik nap egész jól éreztem magam, amíg egyszer csak rám nem tört a szorongás, mert elkezdtem gondolkozni a régebben elkövetett hibáimon, akármilyen aprók is voltak, nagyon nagy szorongást váltottak ki bennem abban a pillanatban. És egyszer csak úgy éreztem, hogy nem tudom irányítani az érzelmeimet, már nem is nagyon éreztem semmit, csak az ürességet és a zavarodottságot. Olyan furcsának láttam mindent körülöttem, magamat is mintha csak külső szemlélőként néztem volna, nem nagyon voltam tudatában annak, hogy én én vagyok. Leginkább úgy írnám le, mintha egy videójátékot néztem és mintha a testem csak egy idegen karakter lenne. Tudom nagyon furcsa és nem biztos, hogy érthető, de eléggé megijedtem és nem tudok máshoz fordulni. Volt már hasonló élményem, amikor kicsit olyan távolinak éreztem magamat és kicsit testem kívül voltam de ehhez hasonló nem nagyon történt még. Azóta többször is volt ilyesmi érzésem, bár nem ilyen intenzíven. Ez mi lehet? Valaki hasonló élménnyel? 17/L



2018. okt. 4. 21:51
 1/5 anonim ***** válasza:
100%

Teljesen jól tudod, ez a deperszonalizáció.

Serdülőkorban elég durva időszakai, állapotai tudnak lenni az embernek, biztos a hormonok is, vagy nem tudom, mi miatt, de számomra is durva időszak volt mentálisan, pedig az életemben jelenleg sokkal nagyobb problémáim vannak, mint akkor. Mondjuk azóta már szedek gyógyszert :(


Talán ha mennél - ha eddig nem tetted volna - pszichoterápiára, elkerülhetnéd, hogy rosszabb legyen az állapotod, vagy hogy később / most gyógyszert kelljen szedned.


Én serdülőkoromban nem voltam semmilyen szakembernél, semmilyen segítséget nem kaptam. Már fenlőttként kerültem be pszichiátriai osztályra a problémáim miatt, mert addigra olyan rossz lett a helyzet, és elég ciki a táppénzes papírral szaladgálni be a munkahelyre, hogy "bocsi heló diliházban voltam éppen de azért ne rúgjatok már ki lécci"... :-(


Szóval szerintem most kell cselekedned és minél előbb a végére járni, hogy mitől van ez, azaz mi a pszichés háttere ennek, és foglalkozni vele, hogy később ne legyen mégnagyobb gond.


Ja, egyébként pont ilyen élményem nekem nem volt, csak "hasonló", mert nálam mindig a derealizáció formájában jelentkezik. Bennem az már nem is kelt félelmet, megszoktam, hogy időnként előjön. Egy érdekes élménynek fogom fel.

2018. okt. 4. 22:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
Ja, persze nem ez (derealizáció) volt a vezető tünetem, hanem ez a szorongás, önsértések és satöbbi...
2018. okt. 4. 22:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
Igen, ez deperszonalizáció. Nekem nagyon kicsi gyerekkorom óta van derealizációs/deperszonalizációs zavarom. A semmiből jön, minden előzmény nélkül. Akkoriban istentelenül megijedtem ezektől, aztán lassan rájöttem, hogy ha tudatosan próbálom megnyugtatni magam és megbizonyosodni arról, hogy ez az érzés nagyon félelmetes ugyan, de nem veszélyes, akkor hamarabb elmúlik.
2018. okt. 4. 22:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a válaszokat. Jó tudni, hogy nem vagyok ezzel olyan egyedül meg, hogy jól sejtettem mi lehet a problémám. Mindenképp el fogok járni pszichoterápiára, már kaptam is beutalót meg időpontot, de sajnos csak november végére, tehát addig is megpróbálom összeszedni a gondolataimat meg kézben tartani a dolgokat amennyire lehetséges.
2018. okt. 4. 22:39
 5/5 anonim ***** válasza:
Szia, én is ezzel a problémával küzdök kb másfél éve. Meg sok egyébbel, de az mindegy. Érdekelne, hogy neked tartozik hozzá memóriazavar? A légzésed lelassul közben? Én, azt hiszem majdnem egy teljes nyarat ebben az állapotban töltöttem, alig maradt meg belőle valami. Szoktál "magadhoz térni" ebből úgy, hogy hirtelen nem ismered meg a környezeted? 22L
2018. nov. 7. 23:15
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!