Ha skizofréniával lettem diagnosztizálva, de már majdnem 4 hónapja nem szedem a gyógyszeremet, és tökéletesen jól vagyok, akkor lehet, hogy félre diagnosztizáltak?
Valós pszichiáter volt, vagy képzelt? :D
Egyébként tényleg nem közveszélyesek a skizofrének, ez csak sztereotípia, mint az, hogy nincs betegségtudatuk vagy több személyiségük van.
Függetlenül attól hogy veszélyes vagy-e másokra vagy nem, felelőtlen makacs döntés volt abbahagyni a gyógyszert.Ha újra jönnek a tüneteid meg rohansz az orvosokhoz,akiknek a módszerét felülírtad.
Vagy te is pszichiáter vagy hogy ennyire tudod mi a helyes gyógymód?
Féltél az emberektől, mint tünet:Lehet hogy nem vagy senkire veszélyes, de bizonyos helyzet, ami számodra fenyegető, kiválthat belőled egy védekezést, ami következménye beláthatatlan lehet.Magyarán valakiben kárt teszel.
Amúgy nem egyforma a betegség tünete mindenkin.Nekem volt ismerősöm, aki a szomszéd gyerekét akarta a kútba dobni, ha a gyerek/10 éves fiú/nem védekezett volna minden erejével, és nem kiabált volna torkaszakadtából, amire kirohantak a nagyszülei.Szkizofrén volt ő is.
Még utána hónapokig járkált, majd megint volt egy hasonló támadásos esete, utána intézetbe került.
1. a skizofrének átlagban veszélytelenebbek, mint egy egészséges ember
2. a gyógyszerek rosszak, vannak káros mellékhatásaik, és nem hiszem, hogy egy ilyen bonyolult, minden esetben más tünetekből álló betegségnél valóban hatásosak. Szerintem általában kicsit csökkentik a tüneteket komoly mellékhatások mellett.
15-ös: Amit írtál, mire alapozod, honnan vetted? Küldd el a linket.
Vagy:pszichiáter vagy?
Egyszer hallottam vagy olvastam ezt, ez is csak egy sztereotípia, hogy közveszélyesek. Jobban félnek tőled, mint mi tőlük. Talán ebben a videóban is mondja az orvos:
https://www.youtube.com/watch?v=n7RfHTrquGQ
4:30 körül.
És csak hogy tisztázzuk: Már ha egyáltalán tényleg skizofrén is vagyok, akkor is annak a leglightosabb változata van meg, rohadt fiatalon (15 évesen) lettem diagnosztizálva, nem vagyok egyáltalán veszett ügy. De ha ESETLEG, valamilyen úton-módon egyik pillanatról a másikra pszichotikus lennék megint (ami nem így működik, előtte mindig van egy egyfajta prodromális időszak, amit a családom rögtön levág és ilyenkor elvisznek orvoshoz), akkor se gondolnám, hogy bárkinek nehezére esne egy alig 45 kilós lányt leállítani.
Hogy térbe helyezzem a dolgokat: kezdetektől fogva, napi 30mg(!!) antipszichotikumot szedtem, nehezen hívnám élésnek azt az állapotot, amiben akkor voltam, mikor rá voltam kényszerítve.
1, Képtelen voltam koncentrálni, konstans módon félálomban voltam, úgy bólintgattam a fejemet órákon, mint valami heroinos, a szememet nem tudtam nyitva tartani.
2, Olyan tardív diszkinézia alakult ki az állkapcsomban, hogy nem tudtam megrágni az ételt.
3, Állandóan elhomályosodott a látásom, így még az egyetlen dolog, amit még élveztem az életben csinálni (youtube videókat nézni), el lett véve tőlem.
Hívjatok felelőtlennek, makacsnak, aminek szeretnétek, de én szeretnék érezni és élni, nem zombiként, üres fejjel csúszni-mászni. Teszek kockázatot, és hogyha lenne megint epizódom, hagyom, hogy rendbe pofozzanak kórházban, de utána el fogom hagyni a gyógyszert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!