Érdemes pszichológushoz vinni? Vagy ezt szeretettel és odafigyeléssel meglehet oldani é csak túlaggódom?
A párom lányáról van szó. 16 éves, az apjával nagyon jó volt a kapcsolata, de megcsalta az anyát utána meg részegen ráment a lányra és alaposan összeverte. Ezek elég mély nyomot hagytak benne. Nagyon zárkózott lett, de ez 2 hónap után abbamaradt és beállt egy 'normálisabb' lelkiállapotra, nagyjából egyensúlyban volt, bár még mindig rosszul viselte. Így volt akkor is, mikor megismerkedtem a párommal és miután őt megismertem is fél évig. Összesen talán kb 9 hónapot.
Nem utasított el, mikor jobban volt, el lehetett vele beszélgetni, értelmes, okos gyerek, rólam is érdeklődött, de ez ritkán volt, sokszor inkább zárkózott volt. Elfogadott de nem kifejezetten szeretett, de nem is balhézott, látszólag megbékélt a helyzettel. Mikor jobb állapotában volt kicsit úgy éreztem, még talán szimpatikus is lehetek neki és nem vagyok teher. A párom szerint én nem befolyásoltam a viselkedését. Nyilván fenntartottuk a kommunikációt én is és a párom is, kérdeztük hogy van, hogy segíthetünk neki, jelentek e problémát, mit szeretne csinálni, nem fogom helyettesíteni az apját, nem leszek a 'főnöke', az anyja neveli továbbra is, szeretném ha jó kapcsolatunk alakulna ki stb.
2 hónapja romlott a helyzet, mikor az apja csak úgy beállított és ordibálva követelte a gyereket. Az egész szituáció nagyon abszurd volt. Betört egy ablakot, de tovább nem jutott, a rendőrök vitték el. A lány viszont nagyon magába zuhant. Azóta nem is volt 'jobb állapota', nagyon sokat sír, kevesebbet eszik, rosszul alszik, nem mozdul ki. Próbálok neki segíteni de nem vagyok az apja, nem ismerem 'úgy, a rendes lelki állapotában'. Tegnap megkért hogy segítsek, de mikor kérdeztem, nem tudta megmondani hogy
Aggódok érte, a párom viszont fél pszichológushoz vinni, mert gyógyszerezheti, félti stb.
A pszichológus nem akar és nem is tud gyógyszert felírni. A pszichológus beszélget.
Én mindenképpen szakemberhez vinném. Ez már súlyos probléma, szeretettel meg odafigyeléssel nem lehet megoldani.
Jogos a félelem, hogy a gyógyszerezés nem old meg lelki problémákat, csak ront rajtuk azzal, hogy kiveszi az irányítást a kezetekből. Az azonban tévedés, hogy a pszichológus gyógyszerezheti. Neurológus, pszichiáter és (sajnos) háziorvos írhat fel ilyen szereket, pszichológus nem.
A pszichológus beszélgetés és egyéb módszerek, "terápiák" használatával segít abban, hogy a hozzá forduló saját maga találja meg a megoldást.
Az első bekezdésedben leírt trauma (ami egyébként bőven nem biztos, hogy a legelső ilyen volt) már önmagában segítséget igényelne. Kívülről lehetetlen megítélni, hogy a másik feldolgozta-e a problémát, mert az, hogy vidámabb, nyugodtabb, nem jelent semmit. Különösen ilyen fiatalon, amikor még nincs semmi tapasztalat, ismeret, védelmi eszköz. Ha egy ilyen traumával egy fiatal egyedül marad, akkor a legkézenfekvőbb "megoldás" valahogy "elfelejteni" az esetet. De ez egyben a legrosszabb megoldás is, mert ezzel a felettük való kontrollt is beáldozzuk, azaz innentől a háttérből fog befolyásolni a dolog és okoz majd különböző, kinyomozhatatlan eredetű érzéseket, problémákat, életvezetési nehézségeket.
Tehát amíg együtt élünk egy esemény fájdalmával, addig a felszínen van, látható és ellenőrizhető egy ilyen, de ha "elfelejtjük", akkor a háttérből fog befolyásolni. Azért is az idézőjel, mert se az agyunk, se az érzéseink nem felejtenek el ilyeneket addig, amíg fel nem dolgozzuk őket, hiába teszünk úgy, mintha nem léteznének többé.
Azután pedig, amit a második esetről írsz, különösen, hogy utána már konkrétan segítséget is kért, nem szabadna késlekedni ezzel. Te nem tudsz rajta segíteni, ha arra gondolsz, hogy esetleg átvehetnéd a terapeuta szerepét. Ehhez tapasztalt, komoly pszichoterapeutára van szükség. De azzal nagyon sokat segíthetsz, ha támogatod abban, hogy találjon egy neki megfelelő terapeutát, akivel jól együtt tud működni ennek a látszólag egyáltalán nem újkeletű, de annál komolyabb problémának a feltárásában. Lehet, hogy több pszichológust is ki kell próbálni, 3-5 alkalom után már látszik általában, hogy hoz-e valami újat az adott szakember. Egy jó terapeutával az ember motivált lesz, hogy a legsötétebb titkokkal is szembenézzen az életében. :)
Kedves #6, #7, #8, a pszichológus még mindig nem ír föl gyógyszert...
Nyugodtan vidd el, valószínűleg segíteni fog, de ártani biztosan nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!