Ez normalis hogy ezt erzem?

A szorongasos "epizod" nalam olyan, hogy ramtor es amig ebben az allapotban vagyok, olyan mintha barmi eloidezhetne egy panikrohamot. Ha ilyen szorongosan mondjuk azt hallom, hogy valaki kiabal, vagy elesik, vagy be van rugva, azt erzem, hogy menekulnom kell, halalfelelmem van, erzem a panikroham kozelseget. De eleg csak valami furcsa kepet latnom ilyenkor, nem csak a negativ dolgok okoznak rosszat. Mintha folyamatosan keszenletben lennek, mintha beragadna gondolat, barmit latok elgondolkodok rajta ami megijeszt, ami barmilyen erzelmet valtana ki belolem attol "panikolok" (legyen vicces, szomoru, meghato, tokmindegy), feszult vagyok, kedvetlen. Ez kb fel ora alatt elmulik, es minden folytatodik a nornal kerekvagasban. Nalatok is ilyen? Nagyon elegem van mar, hogy nem tudok alkoholt inni, mert szorongok, hogy mit valt ki belolem (elotte pedig sokat ittam bulikban, semmi bajom nem volt), amint este lesz es a szabadban vagyok egybol jelentkezik, moziban tutira, szorakozohelyen tutira. Nem tudok ugy bekajalni, hogy ne keruljek ilyen allapotba, a teltsegerzet megijeszt. A pszichologusnak is meseltem errol, de nem igazan mondott erre semmit.

Ez szorongas egyaltalan? Valakinek volt mar ilyen? Hogy szorongasos epizodban nagyon konynen provokalhato a panikroham, de alapesetben nem? Nagyon elegem van mar, 1 eve tart, javult mar a dolog sokat, de nem mult el. Nem akarok folyamatosan arra figyelni, hogy eltereljem a gondolataimat tudatosan... elegem van, segitseg! :(

20/L