Öngyilkosság, a sokadik ilyen téma. Segitség?
Szóval... Nem tudom ide leírni fél életemet mit miért és sok információm van a témával kapcsolatban. Nem azért írok hogy ítélkezzetek felettem, csak a segítségeteket akarom kérni, hátha valaki tud okosat mondani...
Szóval...
- Meghalt a nővérem
- Eladósodott vagyok
- Egészségem romokban, ritka ízületi betegség.
- Depressziós vagyok, folyamatos stressznek érzem életem minden óráját...
De írjak valami intelligenset is:
- Van szép feleségem és szeretem
- Van szép kislányom őt is szeretem
De:
Úgy gondolom nem tudok nekik eleget tenni hogy a jövőjüket biztosítsam, szerintem egy gazdagabb egészségesebb férjjel ők boldogabbak lennének, félek elrabolni az ő éveiket... Félek a kudarctól.
Ez rendkívül bonyolult elmagyaráznom mert én sem értem, de sok a gond... Én soknak érzem.
Nem határoztam még el, de 10 évesen jutott eszembe először az öngyilkosság gondolata mikor rendszeresen vertek otthon.
Nem kértem még segitséget senkitől
Az a kérdésem mi a véleményetek az altató túladagolás+zacskó szigetelőszalag módszerről? Vonattol félek, mivan ha megcsúszik és mégsem halok meg?
Én komolyan gondolom a kérdésemet, kérlek ne töröljétek...
Először is köszönöm a válaszokat. Másodszor pedig, voltak akik ezt a, gyáva vagy, stb pszichológiát alkalmazták, ez nálam nem használ, tisztában vagyok vele hogy gyáva vagyok és egy féreg stb. mondtatok itt még pár dolgot, mind tudom... A családban van öngyilkos, az egyik nagybátyám, a felesége azóta újraházasodott és boldog, a gyerekei jól szituáltak lettek, ez is egy példa nem?
Kiegészítésként, 1 éve alkohol nélkül élek azelőtt alkoholista voltam. 1 éve a cigarettáról is leszoktam.
Most van egy lehetőségem, elvégezni egy tanfolyamot Németországban mivel itt élünk kint, amivel egy jobb szakmám lesz, erősebb fizetés, több lehetőség, szakmai tapasztalattal rendelkezem csak nyilván nem lehetek szakmai bérrendszerben papir nélkül. Ez 3 év. Annyira félek a kudarctól, a felelősségtől...
Elfelejtettem hogyan kell barátkozni. Soha nem bántok meg másokat, nem tudok kiállni a véleményem mellett, már nem köt le az emberek meggyőzése, nem érdekel az sem hogy a sok hülye hülyeségeket beszél én tudom hogy ők hülyeségeket beszélnek hiszen éppen ezért hülyéztem őket le, de nem látom már azt a motivációt hogy megtudnám váltani a világot.
Korábban volt hitem Istenben, hittem benne. De a nővérem meghalt rákban. A szomszéd unokája 4 éves és agydaganatban fél évet jósoltak még neki, annyi háború van, egyszerűen nem tudok kikapcsolni, nem tudom feldolgozni mindazt ami a világban és saját világomban történik, kin lélegezni is.
A kislányom.... sosem ártanék neki! De hogy tudnék neki jó példát tanitani és önbizalmat ha nem tudom neki megmutatni hogyan kell? Hogyan tudnék a világba visszaintegrálodni ha selejtnek érzem magam?
Hullámvölgyek vannak, egyszer jól vagyok, majd hirtelen magamba zuhanok és azon kapom magam hogy öngyilkossági tippeket nézek. Félek megtenni, de néha kikapcsolnám a lámpát. Úgy végleg, mint amikor egy erős format C: után egy erős elektromágnessel megmaszirozzuk a HDDt majd a biztonság kedvéért 5000 C fokon megolvasszuk és csinálunk belőle fuxot... Humorizálni probáltam...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!